A legtöbb kapcsolat tényleg ilyen?

Ha valakit szeretsz törődsz vele, oda figyelsz rá, és a javára teszel.

Ha nem szeretsz senkit csak magadat, akkor semmi mással nem törődsz csak magaddal, és mindig csak a magad érdeke lesz a szemed előtt.

Minden kapcsolatban szükség lenne a kompromisszumra. Enélkül ha az egyik fél bármit megtehet és mindig a másik igazodik, hát nem lesz valami hosszú életű kapcsolat. Sőt, elég csúnya, gyászos vége is lesz.

Na most ezek a példák amiket leírtál, ha kölcsönösen hozták meg ezeket a szabályokat, akkor korlát ide vagy oda, a kapcsolat érdekét szolgálja. Akinek ez nem megfelelő, az legyen szabadosabb emberrel, vagy legyen laza kapcsolatban, akár barátság extrákkal, vagy ami neki belefér. Sőt, olyan ember is van akinek nem való a kapcsolat, annyira öntörvényű és önző. Bár van amikor ők is kapcsolatba lesznek, és folyamatos balhék, vagy teljesen alárendelődő másik fél. Nagyon nagyon sokféle ember van, kapcsolatból és szabályokból, dinamikából pedig ezáltal még több féle van. Én mindig úgy állok hozzá kívülről nézve, ha nekik így jó, akkor áldásom rá. Feltéve amíg nem másokat terhelnek vagy zavarnak folyamatosan a párkapcsolati problémáikkal.

"a párjuk korlátozza őket pl beleszól abba h mennyit költhetnek, milyen nemű barátaik lehetnek, hova mehetnek"

Ezt úgy hívják, hogy birtoklási vágy, és baromira nem normális pátkapcsolatban. Szóval aki ezzel még kérkedik is, az nem csak beleszorult egy rossz kapcsolatba, de mentálisan is elzárkózik a felismerés elől.

Az, hogy házra gyűjtenek és nem mennek sehová, az egyéni szerintem, és itt gondolom a pár hozza meg ezt közös döntésként. Ha nekik így jó, akkor csinálják ezt. Ez nem jelenti, hogy másnak is így kell. (Egyébként ez max Magyarországon jellemző az itteni bérlési rendszer miatt, külföldön a legtöbb helyen nem gyúrnak rá ennyire, hogy vegyenek ingatlant).

Szerintem nem a toxikus párkapcsolatot kell szembe állítani a szingliséggel, inkább átgondolt elvek szerint kéne párkapcsolatot létesíteni. Sokkal boldogabbak lennének az emberek.

Már ismerkedésnél meg kell beszélni a kritériumokat. És ha a másik elvárásai nem felelnek meg, akkor keresni más partnert. Olyat, akivel egyeznek az elképzeléseink.

Én nem vagyok valami büszke, hogy nőként gályáznom kell és kiszolgálni bárkit is. Nem gondolom ezeket érdemnek, inkább csak tehernek.

Ezek teljesen alap dolgok, amiket leírtál.

Nem nézném jó szemmel, ha a feleségem férfiakkal barátkozna, cserébe én sem barátkozok nőkkel.

Otthon ő főz, ezt el is várom. De a takarítást, mosást közösen csináljuk. Ez megint csak alapvető elvárás az ember felé, hogy tartsa tisztán a környezetét.

Az megint csak alap, hogy nem költjük el mindenfelé a pénzünk, hisz egy háztartásban élünk, a közös életünket építjük, ha valaki ebbe nem teszi bele a sajátját, az úgy nem fog működni.