Miért látom, hogy a legtöbb kapcsolatban élő ismerősöm boldogtalan?

Javíts ki ha tévedek, de nekem ez a kérdés úgy hangzik, mintha szingli lennél egy ideje és úgy akarnád nyugtatni magad, hogy azt hiszed a környezeted is boldogtalan.

Egyébként nyilván benne van a pakliban, hogy az ismerőseid egy része boldogtalan valamiért. Nem feltétlenül párkapcsolat az oka ennek, sok magánéleti biszbasz is előfordulhat, amiért esetlegesen nem mosolyognak 0-24-ben egymás mellett.

Viszont nem hiszem, hogy te, kívülállóként meg tudnád mondani, hogy ki-miért nem ugrálja körül a párját. Ha pedig valaki olyan közeli barátnak érez téged, hogy elárulja, hogy nem túl fényes aktuálisan a kapcsolata, akkor nem vetődött volna fel a kérdésed, mert tudnád a választ.

Szóval nekem tényleg úgy tűnik, mintha védekezési mechanizmusként élnéd meg, hogy mások párkapcsolatban is épp annyira boldogtalanok lehetnek mint te szingliként.

Nehéz megállapítani ki az egyértelműen boldog és boldogtalan, hiszen nem látsz bele a mindennapi életükbe, nem látod őket folyamatosan.

Te csak annyit látsz amennyit látni engednek és azt is úgy láttatják, ahogy ők akarják.

Nekem például volt egy csaj ismerősöm, aki konkrétan lelki szemetesnek használt engem. Mindig annyit hallottam, hogy a világ szar, ő boldogtalan, és komolyan soha egy normális mondata nem volt a masszív panaszkodáson kívül.

Miközben azt láttam, hogy mindenki másnak boldogan ír, kiteszi merre járt, kikkel volt, hol bulizott.

Persze lehetnék önálltató, hogy nekem mutatta az "igazi" énjét miközben eljátssza hogy boldog.

De ez egyszerűen nem igaz.

Egyszerűen tényleg csak arról volt szó, hogy engem használt minden nyűgje kiadásának, és másokat nem ezzel terhelt.

Volt, hogy évekig nem beszéltünk, egyszer eszembe jutott, írtam neki. Erre megörülve konkrétan azonnal elkezdte a "minden szar" szöveget.