Egy 20-as évei elején járó nőnek szégyellnie kellene vagy inkább örülnie kellene, hogy ez mind megvan neki? ( A kérdés a kor miatt fontos leginkább)

Tehát kb semmid nincs. Albiban laktok. Nem dolgozol.

A nagy utazások a szomszéd városba fagyizás (mondjuk egy fizuból nem csodálom, hogy erre futja)

A bulizós fiatal általában diákmunkázik, legalábbis az én csoporttársaim többsége dolgozik. Te még annyit se csinálsz. Fullon eltartanak. Erre vered magad?

Egy ruhát nem tudsz megvenni magadnak, max a pasid pénzéből.

Szerintem ez szánalmas.

Sokkal szánalmasabb, mint az átlag bulizós, pasizós fiatal akitől különbnek érzed magad.

Szerintem szülj is egyet a pucér picsádra. Legalább ha rád un apjok, akkor ketten mentek az utcára - bocsi, anyád nyakára élősködni.

Más tapasztalatokat szerez minden téren, te meg megrekedtél eltartott gyerek szinten 0 munkatapasztalattal.

Örülni,ha ez volt a célja.Szégyellni való nincs rajta,mint ahogy a bulizásnak se.Mindenki éljen ugy ahogy jó neki,es szarja le a belepofázókat.

Ahogy öregebb leszel,egyre könnyebb lesz.

Ez számomra kutyát nem érdekel kérdés. Hogy ki miből él, milyen esküvője volt, hová utazik.

Engem az szokott érdekelni, ki mit tanul, milyen céljai vannak, mivel tölti a szabadidejét, mit lehet tőle tanulni.

Ez egy teljesen jó életmód egy olyannak, akik valaki finanszíroz, hogy így élhessen.

Mondhatni szerencsés helyzetben van amellett, hogy klasszikus jelzőkkel élve, "céltudatos, érett, megkomolyodott" stb. személyiség