Miért lesz teljesen ellentétes az élet azzal, ami az énkép öntudat igények?
Pl imádok barátokkal lenni, menni mindenhova, vagy szórakozni, párkapcsolatbban is igénylem a társasági életet és imádom ha van párom. Szükségem van emberekre. Az tölt fel, a magány meg szív le. Pogramok nyüzsgés nekem az élet boldogság.
De ennek ellenére egy barátom sincs (akik voltak vagy külfoldon vannak már, vagy átvertek csalodtam megszakitottam velük), párkapcsolatom sincs, de ha van az is csak ideigoráig pár évig csak. Tobbet vagyok szingli mint nem.
Leginkább egyedul élek senki sehol, kb nyugger életem van 20 évesen, anyagilag instabil is, és ha szétnézek teljesen olyan mintha nem is a saját életem élném hanem vki másét.
Mintha energikus nevetos boldog fitt életigenlős 20 évesen beleraktak belekényszerítettek volna vmi nyugger magányos emberbe akire a kutya se kíváncsi, és magánnyal depivel mentális leépuléssel szenvedéssekkel túlélés neki csak az élete.
Teljesen más az életem, mint ami én valóban vagyok teljesen elüt az éntudatomtól ez az egész ami körbevesz, a magány meg a csend. Mikozben nekem a tásadalom barátok a nyüzsgés a lételemem.
Hogy lehet teljesen más valaki mint a saját élete?
Nem tudok így önazonos lenni hanem mintha bele lennék kényszerítve vmi szerepbe ami nem én vagyok.
Tehát sacc 20 évesen kb úgy élek mint egy 90 éves. Nem fér össze a kettő!
Hogy létezhet az hogy valaki valamilyen x, de az élete meg teljesen más y?
Kb mintha egy terrorista elmenne balerinának a színhába. Abszurd.
válasza:Nem mindenkinek az a prioritás 20 évesen, hogy bulizni meg csavarogni járjon. Valakinek éppen az, hogy ne legyen anyagilag instabil.
Ilyen voltam én is. Míg más bulizgatott minden hétvégén, én már a húszas éveim elején Ausztriában dolgoztam. Már akkoriban többet kerestem, mint amennyit sokan a mai napig sem...
Nem vagy belekényszerítve semmibe, nem akadályoz meg semmi, hogy bulizni menj. De azt el kell fogadnod, hogy nem mindenki a te életed éli, és nem tárgyakról beszélünk, hogy ha neked mehetnéked van akkor ők hadban állnak és mennek veled.
20 évesen felnőtt emberekről beszélünk, akik menedzselik a saját életüket és tetszik-nem tetszik, az élet nem csak a bulizásról meg a parádéról szól. Karrierépítés, párkapcsolatok, hobbik stb., ezek mind-mind részét képzik egy életnek másoknál, amibe te huszadrangú leszel a bulizásoddal, mert valakinek fontosabb hogy például 25 évesen legyen egy autója, minthogy minden hétvégén veled lötyögjön egy szórakozóhelyen.
Nem a buli a lényege az egésznek. Hanem az hogy egy társasági ember, vagy aki "habzsolná az életet", annak hogy lehet az élete magányos élettelen?
Hogy lehet az hogy a személyiséggel teljesen ellentétes az egyén élete?
Van egy éntudatod akár pl a nemi identitásod(mivel bármi lehet az amivel definiálhatjuk magunkat. A korral munkahelyünkkel vagy introvertáltsággal/extrovertáltsággal, jellemérzésekkel, lakhellyel(felső 10, vagy putri) anyagiakkal (szegény/gazdag), családdal(tanuló vagyok szingli vagyok vagy épp 5 gyerekes szülő). Mindenkinek van énképe éntudata.
Attól hogy lehet az hogy az élete ugyannak az embernek meg eltér és teljes ellenkezője?
válasza:Pl.fejest tudnék ugrani az életbe, mindenbe, sokat nevetni haverkodni, élményekkel gazdagodni, ez vagyok belül, de nem ez megy, akármit csinálok, munka után az üres lakás vár, senki fel nem hív, meg stb.
Az élet hogy térhet el egy belső személyiségtől teljesen ellenkezően?
válasza:Nem tudom, mekkora probléma neked a pénz. Ha nem probléma, akkor könnyen kereshetsz magadnak szórakozást és társaságot. Akár még egyetemre is mehetsz, ott is vannak hozzád hasonló fiatalok, akik szeretik a zajos, mozgalmas bulikat.
Ha nincs pénz, akkor munka kell. Igaz, a munkatársaiddal már nem fogsz együtt bulizni.
válasza:"Pl.fejest tudnék ugrani az életbe, mindenbe, sokat nevetni haverkodni, élményekkel gazdagodni, ez vagyok belül, de nem ez megy, akármit csinálok, munka után az üres lakás vár, senki fel nem hív, meg stb."
Hát de ezt írtam a 2-es válaszomban, csak skippelted.
Bár te lehet habzsolnád az életet, de azt el kell fogadnod, hogy az emberek nem tárgyak és nem a te életed élik. Más 20 éveseknek a társasági élet huszadrangú, mert van párjuk, építik a karrierjüket, van hobbijuk, céljuk, stb. Ezért írtam azt a példát, hogy valaki inkább úgy van vele, hogy nem bulizik, nem jár el szórakozni, mert az a célja hogy 25 évesen legyen egy saját autója, ahhoz pedig hogy ez meg legyen, nem fér bele a kicsapongó élet, mert az pénzt visz el, energiát, stb.
De ha nyitott vagyok se hasonlók kerulnek az életembe. Hanem pl.kollegák családosak stb
Pont ahogy irtad.
Vagy vannak barátok de online csak mert kint vannak. Vagy egyebek mennek náluk.
Vagy felnottem azzal a tudattal, hogy vannak szüleim családba tartozom, rokonaim etc. Van hátterem. Van kivel karácsonyozni, szeretet. Akit felhívsz ha baj bánat ér. Vagy akikkel csak lenni is jó mert oda tartozol.
Na annak is vége. Testvért rokont, látom talán évente, szülők meg elmentek. Ha kórházba kerulnék és megkérdeznék kik a hozzátartozóim..hát a legközelebb hozzám álló az lenne aki ezt kérdezi.
Ezt meg se lehet mégcsak szokni sem. Az énképem nem módosul arra hogy egy elveszett magányos nyugger vagyok. Mintha nem az én életem lenne ez az egész.
8 de akik habzsolják az életet nyilván a szintén élethabzsolókkal vannak es nem azokkal akik nem.
Munkatársaktól se várok de nem is igénylek tőlük semmit. Nem is akarok 40 es családos emberekkel lógni. Nyilván nem várom senkitol azt hogy csapjanak fel másnak hirtelen a kedvemért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!