Akik azt tanácsolják, hogy kerüld ki, aki piszkál (az iskolában), meg kell beszélni, nem támadni, azok hogy képzelik el a való életben?

A megbeszélést valószínűleg olyan javasolja, aki a csaladbarát sorozatokon nőtt fel. A valóélet sajnos nem úgy néz ki, hogy van egy zaklató, akivel egyszer leülsz, dumcsiztok, aztán barátok lesztek és ő jó útra tér.

Pont az táplálja a zaklatót, hogy a próbálkozásaira reagáljon valahogy az áldozata, ha látja, hogy érdekli a másikat, fáj neki vagy próbálja ezt vele megbeszélni, sikerként könyveli el és folytatja tovább a támadásait.

Próbáld ki, hogy a támadóddal megpróbálod megbeszélni a viselkedését. Vagy gúnyos hangon utánozza, amit mondasz vagy jól kiröhög vagy támad.

Ha próbálod ignorálni, akkor megjobban tamad, majd ha azt látja, hogy már szétalazott teged, de így sem érkezett reakció, akkor elunja.

A legjobb elkerülés meg talán az, ha láthatatlan vagy. Általaban azokat támadják, akik vakahogy kilógnak a sórból. Akik bemennek, van 2-3 barátjuk akikkel elvannak a szünetben, órán rendesen dolgoznak, se nem túlbuzgók, se nem állnak bukásra, tehát átlag gyerekek, azok általában megússzák a zaklatást.

Akik bármi aprósáhgal vagy komolyabb dologgal kilógnak a sórból, azok lesznek inkább áldozatok.

A bántalmazók általában nárcisztikus karakterek, így a szép szó nem hat rájuk, falra hányt borsó, csak idegesebbek lesznek tőle. Ahogy az sem használ, ha ordibálsz velük, mert verbálisan mindig ők fognak győztesen kikerülni, felülkerekedni, ebben verhetetlenek és legyőzhetetlenek, szóban lenyomnak mindenkit. Ugye a verekedést meg a törvény bünteti..

Szavakkal nem lehet hatni a nárcisztikusokra, se szép szóval, se ordítással. Ha ellentmondasz neki képes neked menni, megverni, ezt hívja a pszichológia nárcisztikus dühnek. Szélsőséges esetben akár meg is öli azt, aki ellentmond neki, vagy aki bármiben megkérdőjelezi, vagy nem tiszteli őt eléggé. Indulatában képes lebontani a házat is akár.

Minden lepereg róluk. Bárhogy is reagálsz a szidalmaira, vagy kiabálására, valójában már a reagálás pillanatában vesztettél, mert sikeresen bevont a játszmájába. Ha visszaszólsz bármit neki, azon nyomban ellened fordítja és kettőzött erővel támad téged.

Csak a totális ignorálás használ ellene, ha van rá lehetőség. Ha közeli családtag az illető, lehetőleg minél kevesebb időt tartózkodni vele otthon egy légtérben, kora reggel elmész, késő este hazajössz, hogy minél kevesebb ideje legyen szekálni téged. Ha munkatársad a nárcisztikus, akkor próbáld meg átrakatni magad egy másik helyre/beosztásra. Egyébként a vérbeli nárciszokat tényleg kerülni kell. Vannak az ügyetlen nárcik, ők még valamelyest talán kezelhetők. A nárcisztikus pszichopatáktól ellenben óvakodj!

mert az emberek azt gondolják, hogy amit egy rántottafoltos atlétában, macinadrágban ücsörögve befirkálnak egy anonim fórumba, életbölcsességet, az majd megpörgeti a tengelye körül az univerzumot, és utána várják a lájkokat, miközben a való életről fingjuk sincs, azért.

ha valakit basztatnak az iskolában, kötözködnek vele, piszkálják, az illető két dolgot tehet.

1) elviseli. nem azért, mert egy megalkuvó szerencsétlen, hanem mert lehetséges, hogy ilyesmi jámbor, csöndes személyisége van, és nem tudja megvédeni magát a primitív szemétkedéstől. nem mindenki ketrecharcosnak készül.

2) második alkalommal betöri a pofáját a kötözködőnek, és utána végigráncigálja a nyakánál fogva, annak a haverjai előtt üvöltve, hogy "ez a köcsög a haverotok, köcsögök? van még valakinek valami problémája velem?" -> az életben többet rá se néznek

utóbbiból van a kevesebb, és bár nem feltétlenül ideális ez a fajta magatartás minden élethelyzetben (felnőttkorban lehetnek ennek komoly következményei), az biztos, hogy ezen a bolygón a problémákat megoldani így lehet csak, és sehogy máshogy.

egyszerűen az emberek többsége nem ért se a szép szóból, se a józan gondolatokból, semmiből, és csak pofáznak, szemétkednek tovább, évtizedeken keresztül, annak biztos tudatában, hogy az általam említett két opcióból, a második embertípus soha nem találhatja be őket.