Akik erőt tudnak meríteni a bántásokból, hogy csinálják?

Alapjában véve ez függ attól, hogy ki mondja, és hogy vannak ellentétpárok.

Ha 8 ember azt mondja hogy jól csinálod amit csinálsz, de 2 meg azt hogy hülye vagy, akkor teljesen egyértelmű, hogy a 8 ember véleménye a releváns. Nem azért, mert az pozitív, hanem azért mert a többség véleménye áll közel a valósághoz.

Az pedig fontos, hogy ki mondja. Jelentéktelen embereknek, akiknek valójában semmilyen szerepük nincs a te életedben, felesleges bármit is megmutatni. Mert minek?

Ha most azt mondja nekem az 50 éves Jóska a munkahelyen, hogy "na, te biztosan nem tudsz kicserélni egy kereket az autón 33 éves létedre", bennem semmilyen tettvágy nincs, hogy kihívjam az 50 éves Jóskát a parkolóba megmutatni, hogy igenis képes vagyok kicserélni egy kereket az autón. Az én életem nem lesz se jobb se rosszabb, hogy megmutattam a Jóskának hogy igenis ki tudok cserélni egy kereket. Kit érdekel mit gondol a Jóska?

Ha a barátnőm mondja azt, hogy "hát, nem tudom menne-e ez neked", akkor neki megmutatnám, mert ő számomra fontos, az ő véleménye releváns számomra.

KI mondja, ez a fontos.

Az az ő véleményük csupán.

Senki sem korlátozhat. Ha akarod,meg tudod csinálni. Szabad akaratod van mindig.

1-es válaszoló vagyok

Még 1 rövid történetet leírnék, hátha valamit tudsz belőle tanulni.

Szakmunkás végzettségem van, nem írom milyen szakma mert irreleváns.

16 évesen kezdtem dolgozni egy vállalkozónál 3 évig. A 3 év alatt minden nap azt hallgattam, hogy hülye vagyok, a szakmához is meg úgy en bloc. Sosem fogom vinni semmire, nem értek semmihez. A leghosszabb és a legkeményebb 3 évem volt.

Aranyszabály, hogy minél többet hallasz valamit, annál jobban el fogod hinni. Ha 3 évig azt hallgatod hogy hülye vagy, akkor el fogod hinni hogy hülye vagy. Mindegy hogy igaz-e vagy sem. Ez beléd ég.

Miután végeztem, sokáig nem dolgoztam a szakmámban. Meggyűlöltem.

Nem mélyen belemenve, jelenleg is a szakmámban dolgozom Ausztriában már 8 éve, bőven 1 millió forint felett keresek, és a munkahelyemen 6 év után én vagyok az első, akire azt mondták, hogy "ezt az embert meg KELL tartanunk, ha törik ha szakad". Úgy, hogy én "csak" egy külföldi vagyok.

Most vagyok 33 éves, szóval mondhatjuk ide jutottam 15-16 év alatt a "hülye vagy, te ezt a szakmát sosem fogod megtanulni"-ból a "marha nagy szerencsén van, hogy kifogtunk téged"-ig (ezt a jelenlegi osztrák főnököm mondta a szemembe).

Úgyhogy azt hogy mit mondanak, az nem feltétlen van összhangban a valósággal. A vélemény az csak vélemény. Nem a valóság. Bizonyítanod nem kell senkinek, csak magadnak, ha akarsz. De ami tényleg fontos, hogy nem az vagy, amit mások mondanak.

Ha ezt egy hozzád közel álló személy mondja, el kellene gondoldolkoznod a vele való kapcsolatodon, mert ez rendkívül mérgező! Az ilyen embernek, bármit is csinálsz, bárhogyan is tepersz, sosem lesz elég jó, amit csinálsz.

Valószínüleg alapvetően sincs önbizalmad, ezért tud bántani a megjegyzéseivel. Van erre szükséged? A legjobb, ha elkerülöd a társaságát.

Sosem voltam annak a híve, hogy valamit azért tegyek meg, mert mások nem hisznek bennem.

Ha meg akarok tanulni németül, de nem hisznek bennem akik körbevesznek, akkor nem fogom pont ezért elvetni az ötletet, de nem is azért tanulok, hogy majd jól megmutassam, hogy milyen ügyes vagyok.

Érdekel a német, elkezdem tanulni, ha sikerül jó, ha nem, belekezdek másba.