Szeretsz egyedül élni? Igen-nem-miért?

Igen: senki nem szól rám, hogy mit/hol/miért/már? Nem kell a másikhoz alkalmazkodni, vesződni a másikkal. A stílusom miatt tudom, hogy jobb így, mert a másiknak csak büntetés lennék.

Igen. A magam ura vagyok, és a függetlenség minden áldozatot megér...

Igen, akkor a legjobb, ha magam vagyok és a saját dolgaimat a saját gondolataim, beosztásom, preferenciám stb stb alapján csinálom

Igen, nem kell máshoz alkalmazkodnom, a pénzem és a szabadidőm arra fordítom, amire akarom. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez mindig így lesz, de igazából csak akkor szeretnék párkapcsolatban élni, ha érezném, hogy tudok adni valamit a másiknak magamból.

Nem élek egyedül, de szerintem nem is szeretnék. Ezért is alakítottam ki családi házban a területemet. Ugyan másfél évtől üdülni járok egyedül, de 3 nap bőven elég egyedül. Nem tudnám hosszútávon elviselni. Azóta beköltözött párom, de jó így neki is.

Pedig ambivertált vagyok, tehát félig intro. De ebből a félből pont az hiányzik, hogy hosszútávon egyedül legyek.

Nem, de jelenleg ez van. 26 évesen haza már nem akarok költözni, barátnő (már) nincs, a munkám ide köt, lakótárs nem megoldható meg nem is szeretnék, elég volt az az egyetem alatt.