Az emberek miért olyan okosak amikor mások életével kell okosnak lenni? Amikor saját életükkel kell okosnak lenni akkor már nem azok. Saját életében senki nem tud rendet rakni de mások életét lehet mindig kritizálni és okoskodni

Aki benne van egy problémában, egy életben, az többnyire egysíkúan, csak a saját szemszögéből látja a dolgokat. Pl.: "Én mindent jól csinálok" - mondom én. "A Janinak sok hibája van a mellett, hogy jól végzi a munkáját, pl.: képtelen belátni, hogy hibázott: ha mondja neki az ember, akkor 'é' vagyok a hibás", mondja egy kívülálló Janiról.

Azt lehet tenni, hogy meghallgatni a kívülálló véleményét, megköszönni azt, elgondolkodni rajta, hogy hogyan tudom hasznosítani vagy épp elvetni, majd tovalépni vagy az eredeti-, vagy már az új úton.

Magyarország tele van közepes képességű, nagyszájú, frusztrált emberekkel, akiknek szüksége van ilyen kis győzelmekre hogy másokat ki tudjanak javítani, megmondják, hogy mit rontottak el az életben stb... ha már a való világban semmit nem tudnak mutatni.

Van olyan 50 feletti ismerősöm, aki 30 kg túlsúllyal idegen nyelvet nem beszélve az élő fába is beleköt, elmagyarázza, hogyan kell nyelvet tanulni, kajálni és természetesen a pszichológia témának is nagy szakértője.

A magánélete vicc, mégis vhogy mindig megmondja, h én vagy mások mit csinálnak rosszul az életben.

Szóval ez van, a magyarok többsége ilyen: sok pofázás, kötekedés, közepes képességek, külföldieknél szerényebb értelmi képességek.