Ha nárcisztikus volt a párom akkor igazából sose szeretett?

Egy nárci nem képes szeretni, csak érdekből elhiteti, de nem tudja folyamatosan ezt se, mert túl nagy munka neki a színészkedés.

Jobb, hogy most derült ki, és nem pazaroltál rá (vett el tőled) még több időt.

Magadat, vagy őt sajnálod? Ebben a helyzetben csak magaddal érdemes foglalkozni. Az okés, hogy meggyászolod az egészet, és lezárod, de nézd azt, hogy mi a jó ebben neked, furán hangzik, de légy hálás azért, és lépj tovább.

Az önsajnálat viszont nem segít, az csak a szerencsétlenség-tudatot erősíti, az meg az önértékelést rontja. Valójában pedig most felszabadultál. Ezt kéne meglátnod és megbecsülnöd, és ezzel a szabadsággal kéne jól élned, a hasznodra fordítanod.

Ha tényleg nárcisztikus, akkor valóban nem szeretett soha.

Maximum volt olyan időszak, mikor megérte neki, hogy úgy tegyen, "mintha", de az sem volt valós, ne áltasd magad.

Mintha arról győzködnéd magad, hogy a páfrányod szeret(ett)...

Hidd el, volt nárcisztikus párom, nem képesek szeretni, maximum magukat, de még az is csak színjáték. Ezért kicsit sajnálnivalóak is, de mivel sosem próbálták, így nem is tudják, mennyivel szegényebbek ezáltal, szóval felesleges rájuk pazarolni a sajnálatot (is).