Mi ebből a kiút? Megrekedt az életem, pedig most kellene igazán élnem.
Több probléma is van, amiken minden nap kattogok, de megoldásra nem jutok. Megbeszélni senkivel nem tudom (vagyis pontosabban nem akarom), ezért csak magamra számíthatok ezen a téren, de nagyon nehéz ezeket a dolgokat egyedül menedzselni.
1. Kezdem is az elsővel, ami nem más, mint egy plátói “szerelem”. Sajnos tapasztalatlanságom okán nem mertem a megfelelő időben kifejezni az érdeklődésemet, ezért nyilvánvalóan nem lett semmi, pedig nagyon mély nyomot hagyott bennem az illető és a mai napig bánom, hogy ekkora marha voltam. Próbáltam megkeresni közösségi platformokon, de nem találtam meg, úgyhogy ennek végérvényesen is annyi. Nagyon szenvedek miatta, mert úgysem fogok már soha többet találkozni vele.
2. Aztán az az érzésem, hogy megrekedt az életem. Nagyon félek a jövőmtől, hogy mi hogyan fog alakulni, mi lesz, ha elrontok valamit és nem fogom tudni soha helyrehozni, ez is folyamatosan frusztrál.
3. Az utóbbi hónapokban szépen lassan rám telepedett a gondolat, hogy mi lesz, ha sohasem fogom megtalálni a helyem az életben, sosem fogom azt érezni, hogy révbe értem és megérte minden áldozat, mert úgymond “megérkeztem”.
4. Ahelyett, hogy azt tudnám, hogy mit akarok, azt tudom, hogy mit nem. Vannak választási lehetőségeim, de egyik sem jó és ezek is nagyon aggasztanak, hogy nem találok megoldást, nem tudok döntést hozni, mert úgy igazán egyik opció sem jó és nem akarom egyiket se, ezért húzom az időt, ahelyett, hogy jutnék ötről a hatra.
Nem tudom, mit kellene csinálnom. Nem tudok segítséget kérni, egyedül viszont nagyon nehéz ezeket magamban helyre tenni, úgyhogy ha valaki közületek volt hasonló helyzetben és sikerült kikecmeregnie belőle, akkor leírná, hogy miként sikerült? Lehet, hogy így leírva nem tűnnek ezek a problémák olyan drasztikusnak, de nekem jelenleg megoldhatatlanok, mert elhatalmasodtak felettem.
válasza:Szia, időnként az embert bevonzza egy ilyen negatív spirál.
Most magam is ilyen helyzetben vagyok. Teljesen új életet kell kezdenem egy gyerekkel. Visszaköltöztem anyukámhoz, a rajtkockára. Hitelem van.
Odáig eljutottam, hogy lerakom a jogsit, először részmunkaidőben kezdek dolgoozni, majd új munkát keresek.
Hogy utána mi lesz? Fogalmam sincs. Majd kiderül. Javaslom, apróbb célokat tűzz ki magad elé, ne egyszerre akarj mindent megváltoztatni.
A múlton ne rágódj (tudom rohadt nehéz), de nem szabad. Az csak visszahúz. Ami megtörtént, azzal már úgysem tudsz mit kezdeni.
válasza:Fogod magad és csinálod a "dolgod" mész előre.
Amit ide leírtál azok nagy része üres, semmitmondó panaszkodás konkrétumok nélkül.
Oké, plátói szerelem, de kb. nullát tudsz az illetőről, egy álomképbe vagy szerelmes, nem egy konkrét emberbe.
válasza: válasza: válasza: válasza:1. Vállat von, tovább él
2. Ebből minimális napi sport kihoz rögtön
3. Ez a 2. dramatizálva még kicsit. Révbe érni nem létszükség, biztonság nem létezik, kisebb és nagyobb mérföldkövek vannak és elveszettségükből a fejlődéstörténetükre ráforduló emberek.
4. Kettéválasztom. Az hatalmas nehézfegyver, ha van egy konkrétumokból álló listád arról, hogy mit nem akarsz. Fontos: ez nem a vonakodunk tőle lista, hanem a kategorikusan elutasítom. Vonakodunkra ott a nem szeretem lista, minden másra ott az "Akarom". Napi kapcsolat ezekkel, lehetőleg valami könnyen szerkeszthető felületen, nagyobb változások esetén dátumozott archiválási lehetőséggel, csak hogy legyen min elképedj évek múlva. Nyilván a te listáid, nevük és jelentésük is az, amivel felruházod őket, ez csak egy használhatóbb általános példa, ami eredendően részleges is. Pro tip: legyen listád a kattogásaidra ember! Kiírod magadból, bekerül a second brain rendszeredbe, onnantól kezdve csak akkor van dolgod vele, amikor ténylegesen előveszed továbbgondolásra.
A másik fele: a halogatás. Pontosabban az öncélú halogatás. Önmagában is annak indikátora, hogy nem hiányzik valamit csinálni, szerencsére ezzel tisztában is vagy. A legnagyobb békát nyelném le, ott lesz a fejlődéstörténetem gyorsforgalmi útja. Nem az a bátor, aki nem fél, hanem aki bokáig fosva is végigtolja, amit tervezett. Szerencsére ez egy jól gyúrható izom módjára viselkedik a gyakorlatban: kellő rendszerességgel, megfelelően táplálva és pihentetve egy állat leszel, nem kérdés.
Van egy másik ilyen izom: a vakon fejest ugrani az ismeretlenbe, majd rohamtempóban alkalmazkodni, felvenni a ritmust, ténylegesen tánccá szentelni azt, ami korábban egyszerű mumusként meredt vissza rád a képzeletedben. Ezt jól be lehet gyakorolni, és egyre édesebb szenvedés lesz új dolgokra adni a fejed, amikor a régi valahogy nem visz már sehova. Spoiler: valahogy mindig jól sülnek el ezek a rettenet tervek, de ha mégsem, akkor is pótolhatatlan tanulságokkal kalauzolnak a jó irány végleges verziója felé.
Mellesleg semmi végleges nem történik, ha megteszed az első pár lépést egy valamelyest hasznosnak tűnő irányba, aminek érzésed szerint egyébként itt is van az ideje. Vedd sorra a tényeket, mi a legrosszabb eset? Ki kell dumálnod magad abból, hogy á, mégsem? Valaki haragudni fog egy darabig? Mi olyan megugorhatatlan még ezen is, komolyan? :)
válasza:Ismerős dolog számomra is, amit írsz.
Vannak ilyen időszakok az ember életében. Ki fogsz belőle jönni, nyugi!
Tudom, magadat hergeled, és nem bírsz másra gondolni. Nekem az vált be, hogy kimegyek otthonról. Sétálok, aközben lehet merengeni. Figyelek. Mindenre. Áthelyezem a fókuszt magamról a világra. Érzékelem a környezetem. Az emberek gesztusait, hogy hogyan bánnak egymással. A közlekedésben résztvevőket. Ha szerelmespárt látok, átérzem az örömüket. "Jól lehet nekik, majd nekem is lesz ilyen!" Ha valami rosszindulatú vagy primitív reakciót látok (még mindig másokat figyelek), akkor örülök, hogy én nem vagyok ilyen.
Ha erdőben sétálsz, az megnyugtat, eggyé válsz a természettel. Ott azt érezheted, hogy milyen kicsi porszem vagy a világegyetemben, tehát jelentéktelen, és a problémáid is azok. Mint mindannyiunké :)
Helyezd át a fókusz, ne figyelj olyan sokat magadra! Hónapok kérdése, és jobban leszel. :)
Drukkolok neked!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!