Mit csináljak, ha zsákutcába kerültem (nincs egy olyan ember a közelemben, aki megértene)?

A legfontosabb, hogy inkább végeznék kreatív fizikai munkát, mint tanulnék. Az a helyzet, hogy a szüleim nem tudtak anno a gyerekkori álmaiban támogatni (ezt nemhogy akkor, még most sem várnám el tőlük), és csak ebben a pár évben, 20+ évesen kezdem kapiskálni, hogy valójában mit is kezdenék magammal. Viszont egy "isten-háta-mögötti" faluban élek (még mindig a szüleimmel), és fogalmam sincs, hogy merre induljak. Egy kicsit kihasználhatóbb nő vagyok az átlagnál, művészi hajlamokkal, leginkább író, színésznő szeretnék lenni. A legszomorúbb az egészben, hogy eddig egy Marilyn Monroe jellegű karakterhez tudtam hasonlítani legjobban a személyiségem, ami – valljuk be, nem éppen a legszerencsésebb – csak nem olyan ismert a tehetségem. Szerintetek (ha van ebben sorstársam) hogyan mehetnék tovább?