Ezen hogy kéne átlendülnöm úgy, hogy ne gondoljam azt magamról, hogy semmit nem érek?

#1 & #2 Azért, mert nem mutatja semmi jelét, hogy akarna tőlem bármit is. Totál hülye vagyok az ilyenekhez, ezért angol fórumoktól kezdve oda-vissza elolvastam már mindent, hogy mi számíthat ún. “jelnek”, meg mi nem és mi csak a nézésig jutottunk, ami nagyjából a semmi kategória, nekem mégis sikerült nem a helyén kezelni és beleélni magam egy olyan helyzetbe, ami sose létezett. Ezek után szerintem teljesen felejtős.

#4 Akkor tényleg ugyanabban a cipőben járunk, csak az én esetemben nagyobb a korkülönbség, nem ismer (csak látásból), a nevét egyébként tudom, de ez is a saját kutatásom eredménye.

Egy szóval sem írtam, hogy szerelmes vagyok.