Hogyan viszonozhatnám a jóindulatát, ha a világ legnagyobb idiótája voltam?

Megcsaltam a barátnőmet. Már együtt éltünk, az ő lakásában. Én elmondtam neki, hogy mit tettem, ezután pedig ugye rövid intervallumon belül el kellett költöznöm... Az otthoni körülményim finoman szólva sz@r, ráadásul közel két hónapja munkanélkül voltam, mindenhonnan csesztek visszaszólni, máshol pedig én rontottam el mert lebetegedtem és találtak mást. Szerény megtakarításomból beszálltam a költségekbe, feléltem mindent. Úgy voltam vele, amibe lehet beszállok, ne a barátnőm fizessen mindent, mindegy, hogy megengedheti magának vagy sem. így viszont nem maradt semmim. Annyi se, hogy haza tudjak menni. Először is, az akkor már csak exem elvitt engem az autójával. Másodszor pedig, nem tudom, kit kért meg, hogyan csinálta, ismerős, ismerős ismerőse... a lényeg az az, hogy intézett nekem egy munkát, amiből később biztos váltani fogok, de addig is az arra éppenhogy elég, hogy szerényen éppenhogy megéljek és ne kelljen sokáig otthon lennem. A volt barátnőm tekintete teljesen üres volt... Persze, hogy az volt, pontosan akkora f@sz voltam, amekkora f@sznak lehet lenni. A kérdés az, hogy van bármi ezen a világon amivel tudnám neki viszonozni, hogy a hibám ellenére is így viselkedett velem? Napok óta ezen őrlődök, hogy szeretnék tenni érte valamit.