Eltartási szerződés - jól csinálom?
Egy hónappal ezelőtt kötöttem tartási szerződést egy édes 80 éves bácsival a házára. Jó kapcsolat volt a miénk. A szerződéskötéskor megállapodtunk abban, hogy mivel magányos és fél egyedül élni a házban, így a felső szintre költözöm és a tartást is így nyújtom. Az elmúlt egy hónapban viszont a bácsi érezhetően kezd kifordulni magából, szokatlan neki a helyzet, ezáltal egy olyan arcát is kezdem megismerni, ami teljesen eltér attól az embertől, akivel én szerződést kötöttem.
Fontos: Ő korábban egyedül élő, özvegy bácsi volt, akit az utóbbi időszakban többször találtak meg romák és csak a szerencséjének köszönhető, hogy nem törtek az életére. Szellemileg ép, azonban demencia kezdeti jelei mutatkoznak rajta, fizikailag viszont már annyira rosszul “áll”, hogy bot/járókeret/rollátor használata nélkül menni sem tud pár méteren túl. Még nyár óta is romlott a járása. Barátai, családtagjai nincsenek, csak a házáért álltak páran sorba. Én voltam az egyedüli igaz barátja, tényleg szeretettel állok felé. Ezt tudta ő is és emiatt szerette volna vagy rám hagyni a házat, vagy nekem ajándékozni, netán tartási szerződés útján.
Megkötöttük a tartási szerződést, én tisztességesen csinálom a dolgom.
Az öreg viszont október eleje óta nyolcszor szállt vitába és ordítozott velem. Először egy, az örökségére hajtó “barátnője” uszításából kezdte el kérlelni, hogy falazzuk be az alsó szintet neki, mert én majd ki fogom őt onnan túrni és kidobom az utcára. No comment. Majd folytatódott mindenféle, a tudatlanságából fakadó dolgokkal, ezeket követően pedig azért ordítozott velem, mert meg szeretne 80 évesen tanulni számítógépezni és okostelefont használni, és én milyen szemét vagyok, amiért nem tanítom meg ezekre. Most azt találta ki, hogy fáj a foga, ő magánfogászatba kívánkozik menni állapotfelmérésre, foghúzásra, gyökérkezelésre, kettő fogának a pótlására, vagy ha szükséges az egész beépített fogsorának a cseréjére a saját költségén. Mindezt azért, mert egy hátsó foga hiányzik, a másik hátsó foga meg mozog. Volna is rá annyi pénze, én viszont húztam egy határt, és nemet mondtam, mivel teljesen nonszensznek érzem.
Én úgy gondolom, hogy egy 80 éves öregfiú, aki járni nem tud, ráadásul fogat sem mos, az ne akarjon 5-700 ezer forintokat, rosszabb esetben milliókat elkölteni fogra. Más kérdés, ha egy olyan korabeli idősember teszi ezt, aki tényleg igényes magára, és indokolt a fogpótlása, de ez az öreg nagyon igénytelen, és semmi szüksége rá.
Mit gondoltok, jól tettem, hogy megtiltottam neki? Netán túlmentem egy határon? Ti mit kezdenétek akkor, ha kötnének egy addig kedves idősemberrel egy ugyanilyen szerződést, majd az pokollá teszi az életetek? Szeretetotthon? Szerződés felbontása?
Akkor lényegében még csak egy hónapja kötöttétek.
Szerintem bontsátok fel.
Jesszusom, gyerekek. Vannak bajok. Tisztelet a kivételnek, de ezekből a kommentekből tényleg kirajzolódik, hogy beteg nép a magyar.
1, Sajnálom, hogy olyan szerencsés vagyok, hogy egy budai 280m2-es házra sikerült tartási szerződést kötnöm huszonévesen egy addig kedves idős bácsival, aki azonban kezd kifordulni magából és olyan dolgokra vágyik, amik egész eddig eszébe se jutottak.
2, Sajnálom, hogy fogalmatok sincs a második gyermekkor fogalmáról, amikor egy idős ember kisgyerekként viselkedik. Nem igaz, hogy ezen a fórumon senki nincs annyira intelligens, hogy f.szméregetés helyett a dolgok mélyére látna és belátná, hogy egy idős ember olyan, mint egy kisgyerek, és követelőzik. Ma a foga miatt, holnap pedig New York-ba akar majd elmenni.
3, Sajnálom, hogy megosztottam ezt a történetet, mivel sokatoknak a mindennapi betevője hiányzik így a segély meg a minimálbéres fizu érkezése előtt, én pedig itt “nyavalygok” huszonévesen egy budai ház tulajdonosaként. Bocs, skacok.
+1: Ha 102 éves koráig él, nekem akkor is már tulajdonjogom van a házon, és akkor is csak a negyvenes éveimet fogom taposni, bőven szép eredmény lesz 1/1-es arányban ekkora házat birtokolni, míg a korombeliek még akkor is nyögni fogják a hitelt. És természetesen a szerződésünk értelmében jogom lesz intézményben elhelyezni, ha leesne a lábáról és annak a helynek a díját fizetni. Szóval ez nem jött be, mert én ebben a szituációban már mindenképp nyertem, és csak nyerni fogok. :-)
"Szóval ez nem jött be, mert én ebben a szituációban már mindenképp nyertem, és csak nyerni fogok. :-)"
Akkor sok sikert kérdező, élvezd a "nyertes" életed. A bácsit sajnálom.
23-as, nincs okod sajnálni őt. Él és virul, jól érzi magát ebben a kapcsolatban, mert van végre valaki, aki tényleg szereti és segíti. Nemrég fürdettem meg és hamarosan pedig megyünk ebédelni, teljesen rendben van minden, sokkal jobb az életminősége, amióta eltartom.
24-es: Azért mert te így gondolod, ez nincs így, nem b.szott rá velem. Ha mégis így volna bármikor és megromlott viszonyra hivatkozva szerződést bontana, akkor a szerződésünk értelmében ez csak életjáradékivá alakulna, havi 150 ezer forint értékben, amit lazán kifizetek. Szóval bármennyire fáj neked, én NYERTEM. :) Te meg keseregj csak alulról.
Te teljesen el vagy tajolodva, ha azt hiszed, h itt mindenki nyomorog es a te kis hazikodra faj a foga. Senki sem irigy rad muci, sot, ha nem lenne ilyen proszto, arrogans stilusod, meg talan orulnenk is neked.
Majd a sors lerendez, fogsz meg sirni ezert a hazert szivi
26-os: Tisztelet a kivételnek természetesen, de a legtöbb fröcsögés valóban irigységből fakadt, tekintettel arra, hogy sokaknak álom csak egy 40m2-es lakásért is gondozni valakit.
27-es: A gondozás része nem irigylésre méltó, az azért járó ingatlan igen. Én természetesen utóbbira értettem, tekintettel arra, amit 26-osnak is írtam: sokan 1/7-ed ekkora ingatlanért is boldogan kötnének tartási szerződést.
Egyébként ez egy jó hozzászólás, valóban, nem tudom még mi vár rám. Nem tudom írtam-e már, de a bácsi kezdetleges inkontinenciája miatt pelenkát visel, amibe gyakran belepisil és kakil. Néhány napja mentem be a szobájába, és látom, hogy dobálja ki az ablakon az ételt (szerinte csak etette a madarakat), majd mikor kinéztem a szoba ablakán, kiderült, hogy az ablaka alatt három kakis pelenka volt. Félt szólni róluk, így inkább kidobta. Beszéltem egy szeretetotthon vezetőjével, aki szerint ez középsúlyos demencia.
28-as: Ez egy szélsőséges hozzászólás volt, ez így nem igaz. A tartási szerződésünk megkötése előtt a bácsi gyűjtögető életmódjából fakadóan a ház tele volt lomtalanított, használatra alkalmatlan bútorokkal, odaköltözése óta ki nem bontott dobozokkal, szeméttel, kosszal, penésszel-kosszal itatott falakkal, és persze egerekkel. Az öltözete is rémes volt, egy olyan ruhája nem volt, ami nem volt valahol kiszakadva és szegény fürdeni sem tudott. Ezeket én mind-mind felszámoltam, a házat lomtalanítattam, kitakaríttattam, kifesttettem, új ruhatárat vásároltam neki, és teljesen új bútorokat. És ha már az egészsége: Ő maga 8-10 évvel volt utoljára háziorvosnál és laborban, azóta elvittem mindkét helyre, a labort magánban is csináltattam saját költségen, mivel nekem fontos az egészsége. DE. Amikor valaki 80-81 éves, és ebben a korban járni alig tud már, pelenkát hord és az élet minden területén lejtmenetben van, ráadásul még csak a fogkeféjét sem cserélte ki saját akaratából 2019 óta, illetve azóta jó ha ötször használta azt, akkor bizony nem csináltatunk sok százezer forintért/milliókért fogakat neki. Ennyi.
Szerintem nem mentél messzire, bár ha az ő pénze arra költi amire akarja.
Az öregekkel az a gond, hogy amíg csak felületesen ismernek kedvesek, de mikor már együtt élsz velük gyakran megváltoznak. Fiatalokra is vonatkozik ez persze, de öregekre hatványozottan - nekem ez a tapasztalatom.
Semmi pénzért nem pelenkáznék egy szottyadt vén fószert vagy mamát, szép hogy bevállaltad! Sok erőt és kitartást kívánok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!