Lassan 30 vagyok, és ez miatt depressziós vagyok, mert nem éltem az életem. Mihez kezdjek az életemmel?28/F

0 háttérinfó nélkül elég nehéz bármi értelmeset valaszolni. Mi az hogy nem éltél semmit?

Változtass he nem kell betojni annyira.

Élj. Csináljam helyetted?

Akkor éld az életedet.

Szia! Nem kell elkeseredni, 28 évesen még baromi könnyű pályát váltani, lakhelyet, stb. Én 35 évesen tettem meg, nem vagyok gazdag, mégis sikerült, a válásom után már van is egy nagyon szép és kedves élettársam, és az új munkámat is szeretem. Nem mondom, hogy egyik napról a másikra ment, de nem is tartott évekig. A pénz nem volt releváns, inkább az elhatározás. Mielőtt megtaláltam volna a kedvesemet, éltem szállóban is egy darabig, amit a munkáltatóm biztosított, majd albérletben, de szerintem ezt nem kell szégyellni. Mint írtam, én a válásom után határoztam el magam, én nem tudtam ezen folyamatosan sopánkodni és mindennap hullarészegre inni magam (egy bizonyos enzimprobléma miatt nem bírom az alkoholt, de igazából nem is akartam, más szert fogyasztani meg végképp nem, én erről azt gondolom, hogy aki csak így tud valamit feldolgozni, vagy inkább elviselni, az már nem ő, ott a személyiségének vége), és nem volt könnyű döntés haverokat, barátokat, megmaradt családtagokat “otthagyni”, de nem bántam meg. Azért idézőjeleztem az otthagyni szót, mert természetesen látogatom őket, Magyarország nem olyan nagy, hogy ne lehessen záros határidőn belül eljutni A-ból B-be. Tudom, hogy valaki nagyon nehezen szánja rá magát, hogy változtasson; de megéri--a saját tapasztalataim alapján. Nyilván sok lemondással jár, de sokat is kapsz cserébe, főleg ilyen fiatalon. Sok sikert!

Ismerős.