Mit tegyek,hogy ne szólítgassanak le folyton, illetve,hogy lehet normálisan megmondani,hogy nem akarok ismerkedni?

Nem ténferegni kell, hanem határozottan menni, hiszen nyilván célod eljutni valahová.

Amúgy meg rá sem kell nézni, ha megállít, vagy bármi, választhatod, hogy határozottan elutasítod, de forgalmas környéken elkezdhetsz kiabálni is vele, főleg, ha esetleg hozzád is ér (vannak olyan tuskók).

Kellemetlen lesz neked is, de legalább lekopik, mert hülyének gondol vagy berezel.

Elnézését kéred hogy sietned kell, de időpontra mész a nemibeteg gondozó intézetbe mert fertőző aidsben szenvedsz. Nem, holnap sem jó, akkor lesz a barátod temetése aki belehalt a tőled kapott fertőzésbe..

Ez a legelszántabb próbálkozókat is lelohasztja...

Én mindig kitérek, sietek, elsasszézok, rá se nézek. Ha elkerülhetetlen, meg sem várom, mit mond:

-Bocsánat, nem tudok segíteni.

És már ott sem vagyok.

A “hàny ára van?” kérdésre sosem veszem elő a telefonomat.

Vannak, akik kikapják a kezedből. És soha, senki nem segít! Ezt vésd jól az eszedbe!

Akkor sem, ha berángatnának egy kocsiba!