Milyen kortól számít valaki idősnek/öregnek?

Engem 19 évesen bácsinak mondott egy kisgyerek.

És nem csak engem, csak én jobban felháborodtam.

Olvass utána a fejlődéslélektannak.

Vannak az embernek bizonyos életszakaszai, amiatt "fura" egy tini meg egy fiatal felnőtt, mert teljesen máshol tartanak, nem csak vagy nem feltétlenül objektíven elért dolgokban (pl tanultság), hanem más a mindset, máshogy gondolkoznak az életről, mások a mindennapi élményeik és a prioritásaik, teljesen különbözőek a tapasztalataik, ráadásul van egy frontális lebeny nevű agyterület, aminek a fejletlensége az egyik oka a tipikus "kamaszos" viselkedésnek, természetesen a hormonális változások mellett.

De ez a különbség nem áll meg, én 23 éves vagyok. Bárkivel elcsevegek, bárkinek a rigolyáit elfogadom, nyitottan állok a generációs különbségekhez és próbálom kerülni az ebből adódó konfliktusokat. Rengeteget foglalkoztam idősekkel, de tervben van az, hogy végül a kamaszoknál kötök ki, és az alsós gyerekek és annál fiatalabbak kivételével minden féle korcsoporttal foglalkoztam már (eü).

Viszont mondjuk egy bulin, ahol sok a (bocsánat) 16 éves kölyök, ott nem érzem jól magam. Rájuk nézek, és elgondolkodom hogy ez szörnyű. Emberkednek a 20 kilós kisfiúk egymással, a "bírom a piát" menőgyereket úgy kell kihúzni az okádásából hogy ne fulladjon bele, és még sorolhatnám. Aztán felmerül a kérdés hogy "én is ilyen voltam"? Valószínűleg igen, de már annyira idegennek tűnik... Ami egyszer buli volt, ma már nem az, és ez csak egy példa volt.

Hasonlót érzek az idősebbekkel is, akik "előrébb" tartanak nálam az életben. Egyszerűen nem értem őket. Pl nehéz volt elfogadni hogy az idősek mennyire az emlékeiknek élnek, vagy hogy miért néznek rám furán akár már 30 plusszosok is, ha nekem nem tetsző munkahelyeket nagyon hamar otthagyok.

De mondjuk egy munkaközösségbe, ahol többségében középkorú nők voltak, nem tudtam úgy beilleszkedni, hogy "teljes értékű" tag legyek, morálisan. Elvégeztük amit kellett, elcsevegtünk, de olyan igazán nem találtam meg senkivel a közös hangot.

Szóval kérdésedre válaszolva, nincs egy vonal hogy "innentől vagy öreg". Hozzám már egy 35+os is öreg, míg egy 70 éves őt még kislánynak/kisfiúnak titulálja. 6-7 éves koromban felnéztem a "nyolcadikos nagyfiúkra", de már gyerekeknek tartom őket (btw ezért is gusztustalan dolog a 14 éves beleegyezési korhatár, de ez megint más téma). Neked persze hogy öregek a huszonévesek ez normális,

"21-max 22 felett már idősnek mondok mindenkit" Ezen most jót röhögtem: 21 éves idős ember! :D 25 évesen már a ráncokat kellene számolni, meg már a nyugdíjat kellene várni?! :D

Az a baj, hogy erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Azért mindenki máshogy éli meg, nehéz általánosítani. Sőt egy személy saját megítélése is változik a korával.

Memlékszem tiniként egy 20 éves ember már nekem is full öregnek tűnt. Nem is nagyon tudtam hoyg álljak szóba pl. ilyen "öregekkel". 21-22 éves egyetemistaként volt egy lány csoporttársam, aki 30 éves volt. És emlékszem hogy ledöbbentem, hogy milyen öreg (egyébként nem tűnt ennyinek) és mit keres egyáltalán ilyen idősen az egyetemen.

Én most 41 éves vagyok. De kinézet, gondolkozás, személyiség alapján lényegesen kevesebbnek gondolnak. Tegnap pl. 20-22 évesekkel buliztam és táncoltam le őket hajnalig. De eldumálgatás tekintetében is teljesen jól kijövök ezzel a kororsztállyal, van közös témánk. Pedig a legtöbb korombeli már otthon ülő családanya/családapa.

Nagyon sok múlik az ember kinézetén, öltözködésén, genetikáján, gondolkozásán, érdeklődési körén, meg hogy milyen környezetben mozog. Mielőtt 41 évesen le lennék "pedofilozva", igen, én egy szélsőség vagyok, tisztában vagyok vele. Csak azért írtam le, mert nem lehet minden esetben általánosítani.