Ilyenkor nyáron jöttök rá ti is, hogy addig volt jó az élet, amíg volt nyári szünet fiatalként?

Az ember belecsöppen a munka világába, és az élet maga a megtestesült pokol lesz: számlák, munka, millió feladat, nevetséges mennyiségű szabadság. Nyugtatóval fekszik és kel az ember, és reméli, hogy hamar eljön a péntek délután. Előtte pedig masszív depresszióban küzd az életéért az ember, hogy valahogy a semmirekellő főnökét ne fojtsa meg, vagy a kollégáit. Hiányzik a fiatalkor, a nyári szünet, az élet.