Tavaszi, nyári hétvégéken alig lehet a környezetemtől aludni esténként olyan zajosak, miért nem tudnak tekintettel lenni másokra?

Most komolyan. Mikor és hol eresszék ki a fáradt gőzt?

Én sem tudok aludni péntek-szombat este, 9-ig megy a visítás a játszón, meg van egy kölyök, akinek elektromos kiskocsija van, utána meg kamaszok isznak és bömböltetnek ezt-azt, és ráadásul nekem ez nem szépítő alvás, hanem én hajnal 1-3 közt kelek beosztástól függően, hogy aztán végigdolgozzam a hétvégéket is. Mégsem tudok rájuk haragudni. Biztosan van olyan szomszédom, aki felriad arra, mikor hajnal 2.45-kor becsukódik mögöttem az ajtó, biztos van, akinek a délutáni szundítását zavarom meg azzal, hogy beteszek egy mosást, és tuti van, aki korán akart lefeküdni, de nem tud, mert este 11-ig dumálunk az erkélyen. Egy minimális szintű alkalmazkodás kell, sosem lesz csend.

Tényleg annyit tehetsz, hogy beteszel fehér zajt, vagy zenét, optimálisan szerintem fülhallgatóval, de ha nem tudod elviselni, akkor ablak becsuk, és hangszóróról. Vagy lehet csendesebb helyre költözni. Addig örülj, amíg nem élsz hétéves autista kiskölyök mellett... Számomra az volt a földi pokol, éjjel aludt a srác, de reggel fél hattól este 10-ig félóránként volt egy ötperces visítós meltdownja, de ez úgy működött, hogy órát lehetett volna igazítani hozzá. Félórnként üvöltött öt percet. Egy másik albimban meg ahogy hajnal hatkor kirúgta az alattunk üzemelő kocsma az utolsó vendéget, nekiállt vonyítani a szomszéd három kicsi gyereke. Ezekre egy megoldás létezik, a költözés, lehetőleg albiba, mert onnan könnyű megpattani, és érdemes becsengetni a szomszédokhoz, egyrészt szemügyre venni, kikkel is fogsz lakni, másrészt ők őszintén fognak válaszolni a zajkérdésre, míg a tulaj nem biztos.