Az életed eredményeit pazaroltad már el?

3 egyetemet hagytam ott, mindharmon jól tanultam, csak nem az en utam volt.

Max mások szemében pazarlás, a sajátomban nem az. Ma ugyanúgy otthagynám.

Amit igazából elpazaroltam es bánom is, az az, hogy 10 évesen abbahagytam a zeneiskolát, mert ráfeszültem a tanulásra (igen 10 évesen)

Örök újrakezdők? Vagy inkább csak rájöttek, hogy amit addig jónak gondoltak, az nem működött?

Hadd meséljem el, hogy gyerekkorom óta arról álmodtam, hogy tanár legyek. Ugyan sok akadályt kellett leküzdenem ehhez, leginkább a jó nevű, de valójában annál korruptabb gimnáziumomnak köszönhetően, de végül így is sikerült lediplomáznom, és elkezdenem tanítani. Pár hét után jött a felismerés, hogy ez azért nem olyan jó, mint amilyennek én gondoltam. Összességében 3 évet húztam le tanárként, és váltottam. Azóta rendszergazda vagyok, most pedig nagy tervem, hogy programozó legyek.

Én úgy gondolom, hogy az ember folyamatosan fejlődik. Az, hogy tanárként kezdtem, elvégeztem egy főiskolát, és megtapasztaltam, hogy milyen tanárnak lenni, egyáltalán nem volt elpocsékolt idő. Mint ahogy a rendszergazdaként eltöltött évek sem. Sok-sok emlékkel és tapasztalattal gazdagodtam, amiknek közvetlenül, és közvetetten is nagy hasznát tudom venni majd a jövőben. Meg végső soron így lettem az, aki most vagyok.