Megtalálni hivatást sokadjára? Ciki ez a helyzet?

Szerintem hasznos, hogy több lábon állsz. Hiszen a tudás hatalom, sose tudhatod, hol válik hasznodra.

Nekem 4 szakmám van (1 kereskedelem, 2 eü, 1 államigazgatás)

Ezen kívül 8 munkahelyem volt (vendéglátás, kereskedelem, egészségügy, turisztika, infrastruktúra (szállítmányozás), állami szektor, élelmiszeripar, jog)

Látod kb semmi sem kapcsolódik semmihez :D

De pont ettől szuper az egész, mert emiatt tudok egy csomó dologhoz is hozzászólni és néha megoldást találni 1-1 problémára, mert értek ehhez is, ahhoz is.

Ne szégyelld, mert nem ciki. Nem lúzerség, hanem szupererő. ;)

Attól még megmaradt valami a fejedben gondolom, és ez a lényeg.

Nálam sem számít már, hogy pl. anno kórházban kötögettem infúziókat, ha most a büntetőjog paragrafusai fölött támasztom a fejem, nem? Vagy hogy hogyan kell a marhahúst szuvidálni, majd teherautót vezetni a fél országon át. :D

De te is beleláttál, belekóstoltál valamibe, amiről igenis van azért némi fogalmad!

A legváratlanabb helyzetben fog majd bevillani, hogy "basszus, hiszen erről tanultam, tudok segíteni vele másnak, ha megosztom vele!"

Egyáltalán nem ciki szerintem.

A középiskolai osztályomból ketten nem mentünk egyetemre összesen. Én azért, mert nem tudtam elköteleződni semmi felé, sok minden érdekelt, de semmi nem érdekelt annyira, hogy éveket öljek bele. (A másik srác szüleinek cége van, ő már akkor tudta, hogy ott folytatja, azért nem tanult tovább.)

Nekem sokan szóvá tették, hogy fontos a diploma és a továbbtanulás, ráadásul jó tanuló voltam. Szerencsére elég határozott vagyok és a "lelki terror" nem hatott meg a tanáraim, diáktársaim részéről. Én most, 29 évesen találtam meg az "álomkarriert", és dolgozok is rajta ezerrel. Már az elején éreztem, hogy ez más, mint az eddigiek, amikbe belefogtam, ezt másképp élvezem és egyelőre úgy tűnik, képtelen vagyok megunni.

És mit látok, ha visszanézek a volt osztályomra, ahol kettőnkön kívül mindenki továbbtanult?

Kb. a 30-ból 4-en (!) maradtak azon a pályán, amit elkezdtek felsőoktatásban. A többség már az első egy-két év alatt ott hagyta az egyetemet és elkezdett valami tök mást csinálni (többségében lányok voltak, közülük műkörmösök meg kozmetikusok lettek többen, furcsa módon), aki meg elvégezte az egyetemet, azoknak is a nagyrésze tök mással foglalkozik azóta..

Szerintem rossz a rendszer, hogy egyáltalán elvárják a 18 éves fiataltól, hogy tudja, mit akar csinálni élete végéig. A legtöbbeknek egyszerűen (logikus módon) nem lesz meg a kellő élettapasztalata egy ilyen döntéshez. De legalább sok pénzt beleölnek az oktatásba.