Jártál már úgy vásárlásnál hogy a kasszánál derült ki hogy valamiért nem tudsz fizetni?

Kártyával limittúllépés vagy valamilyen rendszerhiba.

Elszámoltam magam és nem volt nálam annyi kp.

Egyszer gyerekkoromban elfelejtettem pénzt vinni magammal, akkor nem vettem meg, amit akartam, nem volt sokminden, se sürgős.

Egyszer pedig nemrég a posta felszámolta az áfát annak ellenére, hogy már az online vásárláskor kifizettem. Elég sokat vásároltam aznap, és arra számítottam, hogy 1000 Ft alatti vám költséget kell csak fizetnem, de rádobtak még több, mint 6000 Ft áfát is. Így már pont túlléptem az aznapi vásárlási limitemet. Elég sokan álltak mögöttem a sorban. Mondtam, hogy fel kell emelnem a limitet, addig menjen az utánam következő. Félreálltam, a banki alkalmazásban megemeltem a limitet, aztán visszaálltam fizetni, de nem a hosszú sor végére, hanem amikor végzett, akit előre engedtem. Így végül nem tartottam fel senkit különösebben, és nekem se kellett sokat várnom. Később persze a külföldi webáruház visszatérítette az áfát, de a postának ki kellett fizetnem, ha át akartam venni a csomagot.

Ismerősöm, aki a mobilos fizetést részesíti előnyben, időnként úgy jár, hogy épp lejárnak a tokenek az alkalmazásban, nem kap újakat, és nem tud vele fizetni. Magánál tartja a bankkártyáját ilyen esetekre.

Igen, kiderült, hogy a telefonos fizetésnél nem fogadja el a termináljuk a Revolut kártyát. A fizikai kártyát elfogadta, szerencsére az nálam volt.

Másik alkalommal barátom véletlenül letiltatta a kártyámat és nem oldottam fel, akkor kp fizettem.

Harmadszor pedig kiderült, hogy nem lehet kártyával fizetni és kp se volt nálam, de ott csak egy brokkolit akartam venni, azt így otthagytam.

Nem konkrétan a kasszánál, hanem még éppen előtte vettem észre, hogy otthon maradt a pénztárcám, de addigra már mindent összeválogattam, úgyhogy rögtön pakolhattam is vissza az egész cirkuszt a polcokra. Azóta a táskámhoz láncolva tartom a tárcát.

Régebben, a papíralapú Erzsébet-utalványok idejében gyakran előfordult, hogy elszámoltam magamat, és csak pár tíz/száz forint hiányzott ahhoz, hogy kitöltsek egy utalványt (mert ugyebár visszaadni nem lehetett belőle), olyankor mérgezett egérként rohantam körbe a boltot, hogy keressek valami filléres fiszfaszt, ezt a pénztárosok általában békésen tűrték, a többi vásárló már kevésbé.