Mennyire bunkóság nekimenni gyalog a szembejövőnek, ha ők többen mennek egymás mellett, nekem meg nincs hova lehúzódni?

Lényegében mindennapos szituáció, hogy a járdán szemből jön 2-3 ember egymás mellett beszélgetve, én meg egyedül mennék és nem húzódnak be egymás mögé.

Ha van hely akkor el szoktam engedni őket de ha pl kerítés, fal van az egyik oldalon akkor nem vagyok hajlandó emiatt lelépni az úttestre és elüttetni magam, szóval simán csak lehúzódok a járda szélére, megfeszítem a vállam és nekimegyek lassítás nélkül.

Vagy ennek a jelenségnek a másik fajtája amikor a buszon/vonaton ácsorog az út közepén, és 2-3 szólás után se enged el.. Olyankor is átnyomakodok erővel.

Ilyenkor olyan döbbenten, hitetlenkedve tudnak nézni...

Mit kellene/lehetni tenni ilyen esetben? Ti mit csináltok ilyenkor?

Miért lepődnek meg annyira???