Rosszabbul látom a dolgokat mint amilyenek vagy tényleg olyan rossz?

Szívbeteg vagyok, tikkelek, kényszeres vagyok és le is százalékoltak fiatalon, 4 éves korom óta vannak meg ezek. Nehezen találok munkát, jelenleg teljeskörű beosztásban dolgozom portásként, apám a főnököm. Egyedül élek albérletben, van ilyen olyan segítségem apám által természetesen. Nem érzem motiváltnak magam semmilyen hasznos dologra, egyszerűen nem tudom rávenni magam semmire, abszolút nihilben vagyok, sokszor letargiában. Van egyébként depresszió diagnózisom is, nem tudom hogy a depresszió miatt látom rosszabbnak vagy tényleg ilyen rossz az élet? Nem igen éltem még az élet napos oldalán. 22/f