Volt már abortuszod? Mennyire viselt meg lelkileg?

Engem nagyon. Ha belegondolok a mai napig görcsbe rándul a gyomrom. 21 éves voltam a barátom 31. A tenyerén hordozott, örültünk együtt a babának, de onnantól kezdve egy bunkó f*sz lett. (szerintem ezzel úgy gondolta hogy az "övé" vagyok) onnantól kezdve agresszív volt soha semmi nem volt jó neki, volt hogy ellökött akkor lehettem olyan 8 hetes terhes körül, és akkor eldöntöttem hogyha fáj is nem szülök ennek az embernek. Elmemtem orvoshoz ott nem volt semmi baj, kedves volt, MEGBÍZTAM benne, majd CSVSZ... Azt inkább hagyjuk is. Megalázónak mondanám mintsem segítőnek. Bevonultam a kórházba a nővérkék nagyon kedvesek voltak, innen is köszönöm nekik a rengeteg segítséget🙏. Megtörtént a műtét, 6 óra múlva haza, és azthittem hogy kész.

Nagyon görcsöltem, minimális vérzés mellett. Azthittem ez normális, de 2 nap múlva éjszaka iszonyatos görcsölés mellett nagy alvadt vér darabok potyogtak belőlem. Reggelre erős görcsök, 2-3percenként éreztem h méhösszehúzódásaim vannak, orvosomat nem értem el, üzenetet írtam neki, elolvasta de nem válaszolt, így a nógyógyászati ügyeleten kötöttem ki, ahol újra műtöttek, mert maradtak bent terhességi szövetek. Ezt mind úgy, hogy nem volt mellettem senki, és nem tudtam erről senkivel beszélni. A mai napig magamban tartom, és a hányinger elkap ettől az időszaktól, annyira megviselt. Pedig ennek már 9 éve, és azóta vagy egy kislányom.