Mit csináljak ha anyám egy igazi hárpia, az apummal folyton veszekszik, ordibálnak, egy két pofon is elcsattan, apu szerint azért mert apu akar lenni a főnők, és engem is mindig belevonnak, ezért én is lassan olyan kezdek válni másokkal is?

Nem te tehetsz erről kérdező - és nyilván nem is a halálodat kívánom a gondolatom kifejtésével, - de ERRE teljesen felesleges volt gyereket vállalniuk, - hogy még nem is vagy teljesen felnőtt, de már most egy lelkileg sérült idegroncs vagy! Fogadd együttérzésemet - és próbálj meg minél hamarabb megszabadulni attól az élethelyzettől, amit most kénytelen vagy még elviselni! Tarts ki!

A mentális betegségeid elnyomására is neked kell megtenned a kezdőlépéseket, - senki más nem fogja helyetted megtenni ezeket.

Rosszul állsz a probléma megoldásához, ha másokra hárítod azt a felelősséget, hogy nem is akarsz megváltozni a saját előnyödre. Kérj segítséget a megfelelő helyen, állj úgy a probléma megoldásához, hogy jóra forduljanak a dolgaid. Egyoldalúan nem várhatod el másoktól, hogy ők oldják meg a te problémádat! Nem akarásnak nyögés a vége! Szedd össze magad, mert így fogsz idő előtt elpatkolni! És lehet érvelni, hogy nem érdekel, - amikor először meg fog csapni komolyabban a halál szele, akkor már lehet, hogy késő lesz az is, hogy 180 fokot fordulsz a mentalitásoddal. Jobb lenne, ha már most elé mennél a kellemetlenségeknek! Több "hegyi beszéd" nem lesz részemről, - te dolgod innen kezdve, hogy akarsz-e kezdeni magaddal valami hasznosat is vagy sem!