Hogyan győzhető le a kapunyitási pánik?

Esetleg azzal a gondolattal, hogy ha nyitsz, nem veszíthetsz semmit. Csak nyerhetsz. Nem azzal kell kezdeni, hogy rögtön házastársat keresel, hanem egyszerűen jó társaságot, ahol adsz és kapsz. Ha egy estét jó beszélgetés lesz csak belőle, az is szuper. Ha több, akkor meg az. Ha elutasítanak: tapasztalat. Te is el fogsz másokat utasítani, ha arról van szó.

Ha nem nyitsz, akkor egyrészt ugyanott vagy, másrészt telik az idő, harmadrészt egyre kevesebb lesz az önbizalmad.

6-os, oké, bátortalanítsd el a kérdezőt.... hasznos válasz...

Sajnálom, hogy neked nem sikerült, de nyilvánvalóan nem azért, mert nyitottál! Hanem mert valami nem volt megfelelő a módszeredben/személyiségedben. Azt kéne megkeresni, hogy neked miért nem sikerült, de attól még másnak lehet más életútja, nem gondolod?

Azt hiszed, engem sosem utasítottak el? Nem tört a szívem? Dehogynem, és én is elutasítottam másokat. Így megy ez. Hála a jó égnek, hogy az embernek nem hullik minden az ölébe, na az lenne a gáz, ha jobban belegondolsz! Aztán láss csudát, mégis lett házastársam, családom. És nem bánom az elmúlt randikat, kapcsolatokat, se a többet, se a kevesebbet.

Kapunyitási?

Olyan is van?

Én eddig csak kapuzárási pánikról hallottam.