Egy orvosnak nem kellemetlen, ha egy régi ismerőse kerül hozzá vizsgálatra?

10, abban is igazam van. Egy magyar orvos BÁRMIT megtehet.

A fiatal rokonomat, aki egész életében edzett, kigyúrt volt, nem kokszolt, nem drogozott, nem alkoholizàlt, nem dohányzott kicsinàltàk a kórházban két hét alatt. Bement egy gyulladással, és olyan baktériumot kapott el a gyulladása mellé, amit már nem tudtak így kezelni, és belehalt. Ez a baktérium benne van a kórházi zárójelentésben is, meg az is, hogy ott kapta el az osztályon. Sőt az igazgató is beszélt velünk, ő is elismerte az ügyet, megvan vele a hangfelvétel, és pert fogok indítani a kórház ellen!!! Már beszéltem ügyvéddel is, át is nézte a papírokat, úgyhogy vannak esélyek. Oké, ezzel a szerettünket nem kapjuk vissza, de fizessen meg a kórház!

2. Nem engedtek be minket. Még akkor sem amikor már haldoklott!!! A látogatás joga megillet mindenkit pedig! Ez benne van a törvényben.

Telefonon lehetett érdeklődni, hogy mi van a beteggel, és némelyik orvos olyan hangnemet megütött a telefonban az adatok bemondàsa után, mintha ha MI tehetnénk róla, hogy ott ahol őt kezelték elkapott valami mást is.

3. Másik rokonom zárt osztályra került, mert öngyilkossàggal fenyegetőzött. Heti egyszer ment fel hozzájuk az orvos egy órára. Mindenkitől megkérdezte hogy van, és ment tovább. Volt aki rosszul lett, és a folyosón fetrengett, bementek az ápolók, ràdobtàk az ágyra, és kikötözték. Egy pánikroham miatt. Volt olyan nő is/80 éves volt/, aki mindennap ki volt kötözve egy székhez, és enni is úgy kapott, hogy a szobatàrsa etette meg, mert az ápolókat nem érdekelte az se. Egy nőt úgy telenyomtak nyugtatóval, hogy két napig aludt, és maga alá vizelt. Behívtak hozzá egy ápolót, az annyit csinált, hogy megnézte, hogy él-e még és ennyi. Semmi egyéb. A gyógyszert se vették neki vissza. A folyosókon+SZOBÁKBAN(ahogy törvény szerint TILOS) kamera volt.

4. Idősebb rokonom került kórházba. Cukorbeteg volt, de nem amiatt vitték be. Súlyos betegsége volt, de komoly esélyei voltak felépülni. Nos, elvették tőle az inzulinjàt, nem adták be neki, és a végén ebben halt meg, nem a súlyos betegségében, amivel kórházba került. Itt sajnos pert viszont nem tudtunk indítani pénz miatt.

5. Felhívtam ÖT MAGÁN fogorvost, mind az öt leordított a telefonban szó szerint, hogy mit képzelek magamról, hogy nem vagyok beoltva még? És rámcsaptàk a telefont. A saját körzeti fogorvosomhoz teszttel mentem, és annyi volt az ellátás, hogy benézett a számba, de nem volt hajlandó semmit csinálni. Meg még a tesztet is elvette, és úgy tett, hogy ha akarok máshova is menni akkor csináltassak újat, újabb 20 ezer forintért.

6. Másik rokonomnak volt tb-je, de előtte egy pár napig nem volt, viszont mire ment az orvoshoz már papírja volt arról, hogy van tb-je ennek ellenére az orvos kizavarta őt rendelésről.

7. A háziorvosom torokgyulladàsnak diagnosztizàlt nálam egy teljesen más betegséget. Már majdnem két hete folyamatosan lázas voltam mire elmentem az ügyeletre, és ott megállapítottàk, hogy hu, hát itt más a baj. Előtte a háziorvosom háromszor nézett bele a torkomba! A háziorvosom több, mint 60 éves, tehát kb 40 éve van a pályán.

A fent említett eseteknél mind ott voltam/kivéve a zárt osztályi dolgoknàl, de ott öt tanút tudnék hozni, aki ott volt, és látta ezeket/, és nagy részét leletekkel, zárójelentésekkel, hangfelvételekkel tudom igazolni, meg majd azokkal a papírokkal, amiket majd akkor kapok, ha megindítom a pert a kórház ellen.

Tehát igen, a magyar egészségügy szó szerint egy nulla, sőt nem is nulla, dupla nulla, azaz budi. Az orvosok meg régen csak hentesek. A normális, valamirevaló orvosok már rég kimentem külföldre, itt meg maradt a selejt.