Huszonéves fiatalok, akik ezen a szombat estén otthon vagytok: Miért pocsékoljátok el a fiatalságotok a 4 fal között, amikor a bulizós időszak lesz az, amire majd visszaemlékeztek?

A bulizás nagyon nem az én világom, párszor próbáltam, hogy mégis legyen róla egy kis fogalmam, de elég is volt annyi.

Hosszú is volt a hét, szóval most még inkább jól esik itthon maradni és olvasni egy jót, mégsem érzem ezt elpocsékolt/elfuserált estének.

Ki merre él?

Ha esetleg közel vagyunk egymáshoz akkor én szívesen ismerkedem. 🙂

Mert szerintem meg pont az lenne az élet elpocsékolása, ha olyasmivel tölteném, amit gyűlölök. Nem értem a bulizást egyszerűen. Ha idegesítő tömegbe megyek, attól csak kimerülök és lehangol, de semmiképp nem érzem jól magam. Egy baráti társasággal a tóparton, vagy akárkivel kettesben egy nyugodt környezetben ezerszer inkább, de a hangoskodó tömegnyomorból nem kérek.

Ha 50-60 évesen a részegen fetrengés lenne az a dolog, amire legszívesebben emlékeznék vissza, akkor inkább megölném magam. Ilyen is van.

Én szeretek szórakozni, szoktam is néha, de okkal nem bulizom és nem vagyok részeg minden hétvégén. Egyrészt, ha az ember gyakran kirúg a hámból, akkor elveszti a különlegességét az alkalom. Másrészt pedig vannak olyan mulatságok, amiket ha most gyakran élsz át, később lesz szenvedés az életed. Ha minden nap finom, de egészségtelen kaját ennék vagy gyakran alkoholizálnék, nem tudnám úgy élvezni az életet néhány évvel később a korai öregedés, az elhízás és az egészségügyi problémák miatt. Nem kell az embernek mindent megvonnia magától, de azért van egy határ, ahol nem ad annyit most valami, mint amennyit később elvesz.

Ja és azért sem megyek sehova, mert hétfőn lesz a második körös állásinterjúm és várnak tőlem referenciát. Amim végülis van, de szeretnék valami ütősebbet bemutatni. Nekem most ez a szórakozás, ez motivál, oda bekerülni és erre visszaemlékezni lesz boldogság, bulizni majd megyek, ha felvettek. :)

"amikor a bulizós időszak lesz az, amire majd visszaemlékeztek?"

Fúh de sivár élete lehet annak, aki 40 évesen arra emlékszik vissza szép emlékként, hogy "hallod, emlékszel, amikor úgy bebaxtunk, hogy beborultam az árokba? haha". :D A legjobb "bulizós" élményem az, amikor koncertet hallgattunk, egy helyben állva, énekelve, full józanon. Ennél több nekem neki is kell. Évi max egy ebből is.

Én szívesebben emlékszek a családi nyaralásokra, a kirándulásokra, együtt töltött relaxáló időkre. Bulik? Elfecsérelt idő számomra. Olvashatok is helyette.