Hány közeli ember van az életedben?
Közeli alatt azt értem, hogy gyakran, akár minden nap kommunikálsz vele. Fontos a véleménye, meg szoktad kérdezni. Bizalmas vagy vele. Szeretsz a társaságában lenni. Számíthatsz rá. Ha megkéred valamire. Vagy akár ő téged. Megbízol benne. Ha eltűnne az életedből (akár halállal), megszenvednéd.
A sor tetszés szerint folytatható, ezek csak példák voltak, lehet, sok ember olyanon méri a közelséget vagy fontosságot, amire én nem is gondolnék.
Pl. hány olyan ember van, akivel már nyaraltál vagy nyaralnál vele?
Együtt élsz-e valakivel, ezek az emberek fontosak-e neked, vagy épp csak a sors szeszélye folytán egy családba születtetek, de semmilyen lelki közösséget nem érzel velük, ha kiesnének az életedből, fel se tűnne?
Van-e olyan, akire rábíznád a bankkártyádat?
Bármilyen válasz megfelel, nincs jó vagy rossz, lehet, van 10 bizalmas barátod, lehet, sose volt egy se. Lehet, húsz éve az anyád volt a bizalmasod, aztán elkopott a kapcsolat.
Hogy én is válaszoljak valamit, barátnak nem tekintek senkit, ahhoz nekem gyakori kapcsolattartás, bizalom, sok együtt töltött idő, beszélgetések és ha lehet, hasonló személyiség és érdeklődés kell, ha ez nincs, akkor egy olyan mértékű elfogadás, befogadás, ami ritka. Ha pedig az érdeklődéseink között nincs metszet, akkor nehéz beszélgetni vagy közösen időt tölteni szerintem. Én a hasonló embereket keresem.
Ha lenne párom, vele szeretnék megélni szinte mindent. Egy pár, szerelem az, aki az életemből hiányzik, ez egy űr. Így senki se fontos. Szoros kapcsolódásokra vágyom, de ha lenne szerelmem, vele élném meg a szoros kapcsolódást. Bár erre se alkalmas mindenki, vannak, akik a párkapcsolatban is lazán szeretnek kapcsolódni.




















A legközelebbi szeretteimmel sem kommunikálok minden nap, szóval ezt nem veszem szempontnak. A kapcsolattartás gyakorisága nálam egy huszadrangú szempont, magamnak való típus vagyok, nem igénylem azt, hogy minden áldott nap beszélgessek emberekkel és nem vágyom arra a fajta szoros kapcsolódásra amiről te írsz. Nem ilyen vagyok és kész.
Olyan emberből, akire számíthatok, akinek szeretek a társaságában lenni, adok a véleményére, számíthatok rá, megbízom benne, átmentünk már együtt tűzön-vízen - ezek számomra is nagyon fontosak - van 5 fő. Nyaraltam már velük és rájuk bíznám simán a bankkártyám, volt erre is példa. Ezek 15-25 éves barátságok és számomra ők a családom (a rokonaim nincsenek az életemben).










A szüleimen túl, kapásból a második legfiatalabb unokatesóm ugrott be (pár évvel idősebb nálam), rájuk teljesen illene a leírás, azonban két barátnőm is lenne még, akikre viszont csak részben. Töretlen volt a barátságunk, bármiben számíthattunk egymásra, 10, illetve 5-6 éven át. Azonban az utolsó két évben sajnos eléggé eltávolodtunk, és bár ha találkozunk, ugyanúgy jókat tudunk beszélgetni, mint rég, teljesen úgy hat, mintha egy nap sem maradt volna ki, valami mégis megváltozott sajnos. Hiányoznak, igényem is lenne a barátságukra, szóval néha nehéz tud lenni, hogy már nem számíthatok rájuk annyira, de nem szeretnék nyomulós lenni.
Viszont azért hálás vagyok, hogy a szüleimmel és az unokatesómmal olyan a kapcsolatom, amilyen, mert tényleg sokat jelentenek nekem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!