Mit tennétek ha valakiről tudnátok rossz dolgokat de nem tudnátok bizonyítani mert félő, hogy senki sem hinné el?

Van egy személy, egy pedagógus, aki egy fiatal lányt zaklatott enyhébb formában, de nem történt bűncselekmény csak enyhébb erőszakoskodás.(Csókkal letámadta, nem engedte el a kezét ilyenek).

Ezt mindent alig pár perces ismeretség után.

Leszólította az úton, számot cseréltek, és miután búcsúztak volna a lány zavarában megpuszilta az arcát mert aranyosnak tűnt, de sajnos ettől kicsit behülyült és "bátrabb" lett.

A lényeg, hogy ez már nem mai ügy, pár éve történt, de akkor nem jelentette a dolgot a lány, mert nem találta elég durvának ahhoz, hogy ügyet csináljon belőle.

Meg mivel túl fiatal és buta is volt, nem volt elég karizmatikus, így valamilyen szinten ő is hibás volt, hogy nem állította le időben.

Mindegy, ezen már nem lehet segíteni, nem is ezt a dolgot szeretné bizonygatni, csak ez az ember fiatalkorú lányokat tanít, gyermekekkel foglalkozik, és olyan bájos képet fest magáról és a munkásságáról, hogy senki sem mondaná meg róla, hogy ilyeneket csinál.

Lehet, hogy a munkáját jól végzi és szeretik is, a magánélete meg más tészta, de akkor is elég aggasztó, hogy ilyen embereket tartanak megbecsült pedagógusoknak.

A gond csak az, hogy mivel művelt és okos, jól bánik a szavakkal, így senki sem hinné el hiába is derülne ki, mert bizonyítani sem lehet, hiába lenne jelezve a munkahelyén, hogy tudják miféle tanárral állnak szemben, biztosan kimagyarázná valahogy, hogy egy rosszakarója az illető, vagy őrült, féltékeny nők rágalmazzák.

Meg így ez hiteltelennek tűnne bárkinek is.

Ilyen esetekben az emberek akik tudják az igazat inkább a homokba dugják a fejüket, mert nem akarnak balhét, csak a tehetetlenség bánt, hogy ez az ember előadja magát ilyen jótékony, szociálisan érzékeny személynek, és vígan éli életét.

Akkor kezdett el ez a dolog igazán zavarni mikor szociális területen kezdtem el dolgozni, és jobban rálátásom nyílt a dolgokra és visszaélésekre. És ekkor kezdett lelkifurdalásom lenni, hogy elhallgattam ezt a dolgot akkor.

Lehet nem csinált semmi olyat, de a hajlama ezek alapján meg van rá, én biztosan nem örülnék ha olyan tanítaná a gyerekemet akiről ilyenek derültek ki.

Ráadásul a nő akivel él jogot tanult és abban dolgozik, tuti elsikálnák az ügyet, még az jönne ki rosszul aki szólni mert, még azt vádolnák meg becsületsértéssel.

Meg hiába kulturáltak látszólag, ez az ember roma, amit nem lehet látni rajta egyébként, de akkor is az, ki tudja milyen ismerősei vannak, ezért az ember szólni sem nagyon mer.

Ti, hogy látjátok ezt az ügyet?

Nem kell foglalkozni vele?

Kíváncsi lennék kívülállók, hogyan látják a dolgot.

Valószínűleg nem érdemes semmit sem mondani mert mindent csak hiteles bizonyítákokkal lehet alátámasztani, meg lehet senkit nem is érdekelne. Csak rossz dolog egyedül maradni az embernek az igazával, hogy tud valamit, de külvilág meg nem látja.