Az emberek mióta ítélik el a füvet és a gombát?

Régen ezzel semmi baj nem volt. Rengeteg vallás a saját szertartásába is beleépítette a rituális használatát, például az ókori judaizmus híres volt arról, hogy úgy tartotta, hogy a transzcendenshez, a természetfelettihez közelebb viszi az embert, éppen ezért sokszor égették tömjénnel vagy egyéb füstölővel keverve a jeruzsálemi nagytemplomban és a kisebb zsinagógákban, imaházakban is. A régi buddhizmus bár egyértelműen leszögezte, hogy nem vezet megvilágosodáshoz rögtön, de fel lehet használni a meditációhoz és egyéb vallási cselekedetekhez és bizonyos esetekben akár közelebb is kerülhet az illető a nirvánához. Az iszlámhoz tartozó szúfizmusban is voltak olyan dervisrendek, ahol rituális cselekedetnek tartották, sőt a gnosztikusok, manicheusok, perzsák illetve ókeresztények és ókeresztény misztikusok sem vetették meg feltétlen a dolgot. Akkor még nem beszéltünk az inka, illetve azték vallásokról, valamint néhány elvontabb hellén, római vagy egyiptomi irányzatról.

Régen ez nem volt nagy gond. Mindenki elfogadta.

Mióta van ez a hatalmas ellenszenv vele szemben? Az alkohol, meg a hedonista, kicsapongó szex miért elfogadottabb? Érdekes, hogy az alkoholtilalmat és cölibátust vagy nemi önmegtartóztatást hirdető filozófiai és hitbéli irányzatok sem vettették meg teljesen régen. A kokain elítélése jogos, de az említett kettő dolog semmivel sem árt több embernek, mint mondjuk a hedonista élet étkezés vagy szex téren.