Ha nem akarok gyereket, de mégis?

Én meg pont fordítva vagyok. A második leírás voltam, az első lettem. Szívás, mert másik életreszóló nagy projektet még nem találtam magamnak, de talán nem is kell, elég, hogy jól vagyok.

Változik az ember, változnak a vágyak is, nincs ebben semmi.

Kérdező, nekem sincs gyerekem, idősebb is vagyok már, de amikor meglátok egy kis kedves, aranyos gyerkőcöt valahol, aki mosolyog rám, azt gondolom, ő lehetne a lányom/fiam is....

Nem nem akartam, egyszerűen nem úgy alakult, nem jött össze, egészségügyi problémák is voltak, a környezet is...

De valahol sokszor elszomorodom, és úgy érzem, mintha a túlvilágról nézne engem egy kis ember, aki szeret így is, hogy nem születhetett meg...és az én bénaságom az oka, hogy ő még ott van. Nem az életben, hanem valahol messze, távol. És vár arra, hogy végre boldog legyen velünk, játsszon, nevessen, éljen.