Szerintetek létezik olyan nő, aki egyenesen örült annak, amikor kiderült, hogy soha nem lehet gyereke?

Én nagyon örülnék neki, mert akkor többet egy petákot se kellene költenem fogamzásgátlásra.

Biztosan. Én pl. örülnék, bár ez így nem jó kifejezés, hiszen ez azt is jelentené, hogy egészségügyileg gond van, annak meg nem tapsikol az ember, hogy jaj de jó. Inkább fogalmazzunk, úgy hogy ha kiderülne, hogy gond van, a sok rossz között legalább ez vigasztalna. De ha olyan dolog miatt nem lehetne, ami nem okoz egészségügyileg gondot, bevallom, igen, örülnék hogy nem kell egész életemben fogamzásgátlóval szarakodni meg orbitális összeget kipengetni egy esetleges meddővé tételért külföldön.

A nővérem sem akar soha, szerintem ő is örülne.

Én is örülnék nagyon.

Aki nincs igy, az nem tud valaszolni. En soha nem akartam, de nagyon. Viszont mindenki azt akarja, ami nincs. Siman elkepzelem, hogy onnantol, hogy megtudja, rajon, hogy neki gyerek nelkul nem elet az elet, de csak sajat kell. Ahogy szakitas utan is erdekes a masik, ha vegre talal ujat, meg sok mas.

Abból a szempontból örülnék hogy nem is akarok, és így nem kell fogamzásgátlásra költenem. Viszont ez sosem teljesen öröm, hiszen azt jelenti hogy valami nem működik rendesen.