Màs huszonévesek hogyan boldogulnak Magyarországon?

#6-os vagyok

Most jelenleg az utolsó félretett pénzemből csinálok egy barista és mixer képzést. Nem tudom hogy ezzel mennyire tudnék előre lépni, de úgy gondoltam hogy talán egy jó befektetés lehet. Ha más nem én is megpróbálok egy ideig elhelyezkedni egy kávézóban. Aztán csak lesz valami. Talán jön valami jó lehetőség, bízom benne hogy az élet kárpótol egyszer a veszteségekért. Tudom hogy ezért tennem is kell. Minden tőlem telhetőt elkövetek, hogy egyszer olyan életem lehessen amiről mindig is álmodtam. Kívánom neked is és mindenkinek hogy sikerüljön!😊

Én két évet dokgoztam kb 180 ezer nettóért. Albérletben éltem és magamnak vettem a cuccaimat. Azonban kitaláltam egy működőképes válalkozást amire befektetek. A pénznek mindig híján voltam, de 700 ezret így is sikerűlt ráköltenem. Most munkanélküli vagyok, de hamarosan újra dolgozni fogok és folytatom. Hiszem, hogy vállalkozni bármikor lehet. Az a gazdagság útja. A lényeg, hogy az ötleted jó legyen és, hogy meg is valósítsd. 30 éves koromra elszeretném érni a magas fizetést a saját bizniszemben, és 40 éves koromra már nem akarok dolgozni. 😂😁

Én tuti nem fogom az életemet 8 órás melóban leélni több 10 éven át. Akkor nincs is értelme az életemnek. Jobban járnék ha világnak mennék.

23/f

Párom 10 órában dolgozik, Nekem van egy kb működő vállalkozásom,+ megint tanulok mellette. Sokan mondják, hogy de jó nekünk, milyen gyorsan haladunk, pedig még így se érzem annak, csak azt hogy évek óta nulla szabadidőnk van. A covid karantén volt az egyetlen. Anyáméknál nyomorgunk, elég puritán körülmények közt, hogy minél többet spóroljunk, az autónk is kb széthullik alattunk, mert arra se akarunk költeni, pedig értek is hozzá. Egy fél ház ára összejött így 2.5 év alatt, ha minden jól megy 1 év múlva egy kis hitellel tudunk venni sajátot.

Kb így boldogulunk. Ehhez viszont kellett hogy egymásra találjunk, még ketten is nehéz, egyedül esélytelen lenne...24F

Kimentem Ausztriaba dolgozni nyelvtudás és szakma nélkül 3 éve

Több mindenem van már most amiről eddig valaha is álmodtam....

Szóval szerintem külföld a megoldás

Uhh 23 évesen én még itt se tartottam. :D

Egyetemre jártam, mellette igyekeztem melózni részmunkaidőben, amennyire tudtam. Nekem is a párom addigra már dolgozott és sokkal jobban állt mint én.

Aztán elvégeztem a képzésem, elkezdtem teljes munkaidőben dolgozni. A kezdő 230 nettómat sikerült pár év alatt feltornáznom 400-ig. Mindeközben találtunk a párommal egy lepukkant 20 éve lakatlan házat egy faluban, amit rendbe tudtunk rakni (szakemberekre nem volt pénzünk, úgyhogy magunk csináltuk meló után esténként és hétvégente).

Most itt tartunk. Lassan szeretnénk venni egy normális házat hitelre.

Amit a te helyedben tennék: vendéglátósként elmennék külföldre, ez biztos. Főleg ha tudnék németül (ha nem tudnék, akkor megtanulnék :D ), ott meglátnám hogy haza akarok-e költözni vagy sem. Vennék hitelre egy lakást/házat.

Másnak is nagyon nehéz.

Leírom, akinek könnyebb, annak hogyan.

Engem apai nagyszüleim neveltek. Apum korábban kapott tőlük lakást, ő abban él (nem abban fizikailag, de ez lényegtelen). Én nagyszüleimmel éltem. Már nincsenek velünk. :( Így lakhatok abban a lakásban, amit felnőttem, sőt, egyezség értelmében rám is lett írva.

Baráti körben van, ahol egy elhunyt rokon lakása volt kiadva, de amikor a lányuk összejött valakivel és komolyra fordult, megkapta a fiatal pár, rezsit természetesen fizetnek és talán(?) jelképes lakbért is.

Máshol valami többgenerációs házszerűben lakik a család, szülők, 2 testvér. Srác egyik ilyen kis lakásban. Csajszival házasodott, csajszi ment oda lakni.

Szülői segítséggel vettek lakást az árribbanás előtt - ketten is.

Programtervező infó szak jött be egy srácnak, apja informatikus, nemcsak a szakban segítette a fiát, hanem benyomta a munkahelyére is. Srác lassan félmilliót keres. Plusz ösztöndíjak és van másodállás-szerűje. Barátnője is keres valamennyit. Ők albérletben laknak, de így már azért könnyű.

Akinek nincs ilyesmi mákja, annak nehéz.

Fel a fejjel, kitartást!

Reménykedjünk árcsökkenésben!

Ha gondolod, menj ki külföldre dolgozni vagy tanulj még valamit! :)

21evesen külföldre jöttem dolgozni, azert, hogy tudjak sporolni, minel több penzt felretenni, es idövel egy sajat kertes hazat/lakast vasarolni. Azota eltelt 8 ev.. es sajnos meg mindig nem gyüjt össze annyi penzem, hogy megvasaroljak egy ingatlant. Az,hogy Pest megyeben egy kisebb csaladi haz is 30 millional kezdödik, es az is felujjitasra szorul... teljesen kiabrandito. Fogalmam sincs, mikor fog sikerülni.

Dolgozom, fizetem az alberletet, rezsit, sajat autom van, bevasarlas, magamra fözök. Igyekszem mindig felre tenni. De persze vannak varatlan kiadasok...

Nem elek nagy labon, nem utazom, Evente 2x jarok haza. Nagyon hianyzik a csalad, a baratok, de otthon tudom csak annyit keresnek, amennyit most igazabol csak felre teszek. Szoval meg nehezebb lenne.

30evesen (remelem) hamarosan csalad, esküvö, kisbaba. (Az esküvö is minimum 1-2 millio) Kezdem azt erezni nekem soha nem lesz sajat ingatlanom, mert egy ördögi kör. Hitelt pedig ugy nem akarok felvenni, hogy ne adj Isten meg a gyerekem is fizesse utanam....

#17

"Az esküvö is minimum 1-2 millio"

Az durva, hol van ez? Miért nem kötitek meg Magyarországon? Itt ingyenes, mármint csak a terem bérleti díja és hasonló jelképes összegek vannak amik kötelezőek.

Ha egy ideig külföldön dolgoznál, úgy tudnál több pénzt keresni, félretenni.

Másik opció, ha egyelőre nem teszed állsz úgy hozzá, hogy muszáj elérni a saját lakást. Még fiatal vagy, igyekszel félretenni valamennyit meg élni is közben. Nagyon sok embernek némi önerővel -és hitellel van lakása.

Fel a fejjel, nagyon fiatal vagy még, és a gondolkodásod, hozzáállásod érezhetően jó, pozitiv, átgondolt. Máskor is nehéz volt ez, most lehet, hogy még nehezebb, mert az egekben vannak az árak. Az egyetemet hogy érted, hogy miből fizetnéd? Ingyenes, államilag támogatott szakra is mehetnél vagy nem?