Mi a legkülönösebb, legfurcsább dolog, ami valaha történt veled? Akár egy véletlen, akár valami paranormális dolog.

Pár éve elmentem a kislányommal moziba, majd a karácsonyi vásárba és láttam több apát is ugyanígy a gyerekével.

Hétvége volt a feleségem dolgozott.

Aztán hirtelen beugrott, hogy mennyire sza r lenne, ha ez lenne az alaphelyzet, hogy mint azok a palik én is hétvégi apává váljak...nem tudok ennél szörnyűbbet elképzelni.

A nőmnek is megírtam ezt akkor annyira szíven ütött, amin nevetett hogy ilyen soha nem lesz mert csak mi éltetjük és megígérte, hogy megpróbál majd több időt tölteni velünk.

És...megtörtént, mert hétvégi apu lettem..annyi, hogy perben vagyok a teljes felügyeletért és az új törvény értelmében elvileg a legrosszabb ami történhet hogy váltott felügyelet lesz.

de akkor is egy éve csak 2 hetente lehet velem a gyerekem, teljesen ellenem van nevelve és nem ritka hogy kikapják a kezéből a telefont ha beszélünk.

De ennél ami most van, hogy az exem eltilt a gyerekemtől, mert hogy ha állandóan velem van nem tud elidegenedni tőlem, meg sír utánam, ennél sza rabb nincs.

Szóval aznap bevillant a jövő ami valóra is vált.

Évek óta Budapesten élek. Mikor még pár hónapja laktam itt, nem ismertem nagyon a környéket, viszont a munkába-haza útvonalat kocsival már csukott szemmel is. Mielőtt hazaérek megyek egy forgalmasabb főúton, aztán egy ponton jobbra kanyar és kb másfél km után ott a házam.

Egyszer haza menet mikor már az utcánkban voltam arra eszméltem, hogy tök régóta megyek, nem is ismerős a környék, viszont ha túlmegyek pár km és ott egy Aldi, de az se volt meg. Totál összezavarodtam hogy hogyan bambulhattam így el, hogy azon is túlmentem, valahogy olyan fura volt az egész.

Megfordultam, onnan már figyeltem az utat, rájöttem, hogy valszeg annyira elbambultam, hogy nem is az utcámba tértem be hanem kicsit előrébb van egy felüljáró, az előtt is el lehet térni jobbra, sose jártam arra, de valszeg oda tértem be. Kicsit izgultam hol kötök ki, mentem egyenesen vissza és végül megkönnyebbültem, mert valóban ott lyukadtam ki ahol gondoltam a felüljárónál, onnan már minden oké volt. Morogtam hogy lehetek ilyen hülye, nagyon rossz érzéssel töltött el, de ez van.

Pár hét múlva kerestem egy boltot, úgy véltem arra kell menni ahol korábban elkanyarodtam véletlenül.

Szóval arra mentem, de bekanyarodva rájöttem, hogy az egy picike jobbkezes utcarész, zsákutcával végződik.

Ahol én mentem korábban egy lámpás főút volt, teljesen más jellegű környék, újabb házakkal, boltokkal. De az egyszerűen nem létezett.

100% biztos vagyok benne, hogy abban utcában jártam és ott jöttem ki, de visszagondolva már az is fura hogy kerültem oda anno és hogy nem vettem észre 4-5 km keresztül, hogy nem az utcámban vagyok, de hogy nem is létezik az a hely, azzal nem tudok mit kezdeni. Azóta is a hideg ráz tőle.

4-5 éves voltam, volt pár magnó kazim, amire mesék voltak felmondva. 4-5 éves gyerek agya mint a szivacs, tudtam a meséket fejből, még azt is hol vesz a narrátor levegőt, hisz minden nap hallgattam. Az egyik mese egy egérkéről szólt, talán Szabó Gyula mondta fel.

Egyik nap ezt hallgattam és egyszercsak mást kezdett el mondani. Ugyanazon a hangon, semmi ijesztőt nem mondott, nem változott meg a story, csak teljesen más volt a szövegkörnyezet 3-4 mondat erejéig.

Visítva rohantam anyámékhoz, akik azzal nyugtattak, hogy valszeg csak húzta a szallagot a magnó és megijedtem.

Fiatalabbak kedvéért, ha valamiért belassul a magnó, torzított mély hangon szól, ha begyorsul akkor Mickey egér hangos, de nyilván a szöveg ugyanaz. Én ismertem ezt a jelenséget akkor már, de ez nem az volt. Teljesen normális hanglejtéssel nyugodt hangon beszélt a narrátor, de mást mondott. Úgy betojtam, hónapokig nem hallgattam meg utána.

Pontos részletre nem emlékszem, de leirom röviden.

Leestem valami magasról, talán szikláról, és mikor földet értem, akkor egyből osszerandult a lábam és felébredtem

1. Párommal fürödtünk, a zuhanyfej már nem volt valami stabil. Viccelődtünk (szóban, nem tettben), majd mondtam neki, hogy vigyázz, mert mindjárt szétrobban. Körülbelül 5 másodperc múlva megtörtént.

2. Osztálytársammal ültünk a teremben, megjegyeztem neki, hogy xy milyen régen kiment a teremből. Néhány másodperc múlva belépett.

3. Egyszer vonaton ültünk barátokkal és beszélgettünk mindenről, amikor elkezdtem előszedni a bérletem. Kérdezték, hogy minek szedem elő, még nem jön a kalauz. Ekkor belépett a kocsiba egy személy és megszólalt a hang: "jó napot kívánok, jegyeket, bérleteket" (nekem háttal volt)

Velem is történt hasonló, mint a #12-vel. 2020 karácsonya körül nagyon sokat beszélgettem az akkori legjobb barátnőmmel, mindenről tudtunk rengeteget beszélni, tényleg nagyon jóban voltunk, tehát nem indokolta semmi, hogy felmerüljön bennem a gondolat, miszerint milyen fura lenne, ha jövő ilyenkor már nem tartanánk a kapcsolatot. Láss csodát hónapokkal később a semmiből megszűnt a kapcsolat, azóta se tartjuk a kapcsolatot.

Nem tudja valaki, hogy ilyen jövőbeli képek minek a hatására villannak be?