Az egyetemisták hány százaléka alkoholista?

62.

A többi drogos.

Szerintem itt még nincs igazi alkoholismus.

Inkább olyan, hogy valaki túl durva társasági életet él és szeret inni.

Olyan még nincs, hogy magától otthon megigyon 1-2 sört vagy durvábbat.

Biztos van rá példa, de rettentesen kevés. Szerintem 1% körül max.

Alkoholizmus az, amikor alig várom, hogy bezárjunk végre, és hazamehessek, és csak én és a borocskám legyünk :) Aztán kétségekbe esek, mert egy üveg bor már nem elég. Napi egy üveggel fixen megiszok, lazításnak, aztán most majd indulok a dohiboltba venni töményet.

Mikor egyetemista voltam, kb. keti egyszer retek mód bekúrtunk, az egyik kollégiumnak mai napig meg van archívban ahogy átesek a beléptető kapun, majd négykézláb mászok fel a szobámig, na az nem volt alkoholizmus, az egy jó buli volt. Amit most élek, az alkoholizmus.

7: Mennyi idős vagy?

Valóban, az egyetem (sokaknak már a középiskola vége) a nagy szárnypróbálgatások ideje. Ugyanakkor egy jogot, vagy egy orvosit nem lehet rendszeres alkoholizálással végigcsinálni. Társaságon is múlik. Én mindig konform, normakövető arc voltam fiatalon is, de az egyetem más, ott az ember ebből időnként kilép (mondjuk vizsgaidőszak utáni hétvégéken, illetve a vizsgaidőszak utáni, de új szorgalmi időszak előtti időszakban). Gyakran előfordult ilyenkor, hogy ketten megittunk három üveg bort. Illetőleg volt időnként nagyobb mennyiségű töménypusztítás is. Húsz-huszonöt évvel a dolgok után nem vágyom már ilyesmire. Itthon is van alkohol, de max. háromhavonta iszom egy felest, ha úgy érzem, vagy jön valaki. Évi egy-kétszer előfordul, hogyha valami társaság miatt kocsmázni kell, duplán iszom a feleseket (törzskocsmában, ahol normál időszakban csak kv+víz megy) de részeg sosem vagyok. Sört és bort szinte soha nem iszom (esetleg hatputtonyos, vagy esszenciát nagy ritkán, esetleg nyáron egy deci rosét, vagy egy roséfröccsöt).

Azért a heti egy ivászat szerintem akármilyen nehéz szakon belefér, ha az ember kisakkozza az idejét, meg olyan szerencsés, mint én, hogy sosem másnapos, hanem felkel és éli tovább az életét szellemileg és fizikailag kipihenten a jó mély alvás után. Volt olyan félévem, hogy egyetem, plusz szakmai gyakorlat, plusz teljes állásban munka, és még így is jutott idő egy bulikára hetente.

Joghallgatókkal sokat ittam, vizsgaidőszakban nem nagyon, mármint a többiek akkor is ittak, ha jól sikerült egy-egy nehhezebb (utó)vizsga, én meg az a prikezsia voltam, aki még a következő szorgalmi időszak első hetében is UV-re mentem.

26 vagyok, maholnap 27, azt tervezem, hogy a születésnapom egy olyan orbitális berúgással ünneplem, hogy a kedvem is elmenjen az alkoholtól. Létezik a "morális másnap", mikor végiggondolod, mit műveltél előző este, és milyen gáz voltál, és ezt viszont mindig tapasztalom.

Mindig is szerettem inni, jól is bírom sajnos a piát, de miután abbahagytam az egyetemet, még tudtam mértéket tartani, heti 2-3 alkalommal megittam mondjuk 1-2 cidert vagy fröccsöt, miközben főztem, vagy vittem egy pohár szekszárdi száraz vöröset a fürdőszöbába, és elkortyolgattam egy kád vízben. Nekem igazából a covid-lezárás tett be, azon belül is az, mikor karanténba kerültem, aztán ahogy visszatértem, december elején ki is szórták az összes szabadságom. Így 1-2 napos megszakításokkal majdnem másfél hónapot voltam otthon, úgy, hogy a mozi, uszoda, kávézó, minden zárva volt, 8 után még futni se mehettem ki dolgozni meg ugye nem kellett, szóval csomószor volt az, hogy ránéztem az órára, láttam, hogy elmúlt dél, és már semmi érvem nem volt a rozéfröccs ellen.

Visszatérve a kérdéshez, egyetemistaként hiába rúgtam be hetente szorgalmi időszakban, és iszogattam minden nap nyáron munka után, meg később hiába iszogattam otthon kis mennyiséget, mert semmi nem történt, ha egy nap kimaradt, akkor még képes voltam úgy főzni, vagy felhívni anyámat, vagy kádban fürödni, vagy takarítani, hogy közben nincs egy borospohár a kezemben. Oké, néha ott volt, de ha épp nem, akkor nem hiányzott. Jelenleg meg nagyon sokat gondolok az alkoholra, és hiába vagyok jó a munkámban (amit mindig józanul végzek), tudom, hogy ez nem normális, hogy dolgozni járok, részeg vagyok, meg alszok, ennyi az élet.