Gondolkodtatok már ezen?

Igen, amikor egy depresszív kis 14 éves voltam.

Igen.

Megkeseredett emberek gondolják így, és az élet az nagyon szé. Főleg unokákkal és, hogyha foglalkozol velük meg még szebb lesz.

Igen gondolkodtam hasonlóan. A jobb lett volna meg sem születniig nem jutottam el. Egy biztos az élet igazságtalan és kegyetlen; mégis rengeteg csodás dolog van.

Ha csak ezen agyal az ember, akkor valóban az is marad.

Nekem majdnem minden nap megfordulnak a fejemben ezek a gondolatok, viszont én mentálisan beteg vagyok. Nem egészséges dolog rendszeresen így érezni. A jobb pillanatokat lehetőleg próbáljuk meg minél inkább kiélvezni és igyekezzünk rájuk emlékezni addig, amíg csak képesek vagyunk rá. Illetve nem szabad nagyon elhagyni magunkat. Én már megtapasztaltam, hogy attól csak még rosszabb lesz. Van egy olyan mondás, hogy a felhők felett mindig süt a nap. Szeretnék hinni ebben.

Igen, aztán mindig rájövök, hogy felesleges színjáték az egész. Soha nem volt olyan könnyű boldogulni, előre jutni az életben, mint most. Szóval nem az élet, vagy bármi más külső tényező tehet róla, hogy neked nem jön össze semmi, hanem csak te.

De azert nem mesz el szavazni, vagy megvesznek Erzsebet utalvanyra.

Még nem , és remélem nem is fogok 28F

Gondolkodtam rajta ez a keserű valóság.