Mi volt a legparább dolog, ami történt veletek?

Olyan 9-10 éves lehettem, mert abban az időszakban jártam karatézni, bementem a lépcsőházba, és egyszer csak a másik végéből előlépett egy full fekete bőrruhás, fekete bukósisakos gondolom férfi, és elkezdett felém izomból futni, ugyebár annyi idősen volt annyi eszem, hogy gondoltam, hogy ez para ezért elkezdtem izomból felfutni az emeleten, a harmadikon laktunk, tényleg izomból futottam, hallottam, hogy fut utánam, és eléggé közel járt, mert hallottam a trappolását mögöttem, a kergetésem akkor hagyta abba amikor már felértem a harmadikra és benyitottam a lakásba.

De ennyi idősen nem tudtam hova tenni ezt az egészet, ezért aznap nem is szóltam senkinek, hanem csak hetekkel később.

A mai napig minden részletére emlékszem mind annak az embernek, mind a kergetés részre, ahogy előlépett a lépcsőház másik végében és elkezdett felém futni, szerintem még így 23 évesen is beszarnék ha megint ilyen történne.

-Skizofrén ismerősöm meg akart verni,ketten voltunk egy kietlen úton,aztán éjjel 2-kor hívott fel,és elkezdett fenyegetőzni,de össze-vissza zagyvált,nem is igazán értettem mit mond.

-Éjjel felkeltem,egyedül voltam otthon és elkezdtem fulladni,mert pánikrohamom volt,aztán elájultam,a zuhanytálcában tértem magamhoz.

#4

Hát ez nagyon para tényleg! És tényleg igyazi volt? Nem csak valami szellem jelenség? Elgondolkoztam, milyen indokkal tesz valaki ilyet? Milyen elborult elme lehet? Mindegy neki, hogy ki jön arra, ha egy 90 éves, járokeretes, azt is megkergeti? Mit akar csinálni ha utolér? Vagy lehet, valami ostoba fogadás volt, vagy csak heccböl csinálta és utána magában röhögött egy jót.

Nem szellemjelenség volt, mert valódi volt, viszont nem okozott traumát, nem félek a sötétben vagy valami :D

De ha megint egyszercsak kilépne a lépcsőház végéből egy full feketébe öltözött bukósisakos nagy darab állat, akkor szerintem megint elfutnék, esélyem nagyon nem lenne, mert nincs rajta szabad felület, amit ütni lehetne.

Hogy mi volt a célja, azt nem tudom, lehet elakart rabolni, lehet csak rám akart ilyeszteni, lehet drog hatása alatt volt, vagy lehet tényleg csak egy ilyen beteg elme volt, persze így még elmesélve is ez egy ilyen meghökkentő sztori nekem, de nagyon sok ilyen meghökkentő dolog történhetett eddig emberekkel szerintem, amik nem derülnek ki, vagy nem mesélte el őket az adott ember senkinek.

Elég végignézni Youtubeon ahol valós megtörtént események vannak elmesélve, ott is megdöbben az ember, hogy ilyen tényleg megtörténhet?! Az biztos, hogy vannak nagyon beteg emberek :D.

1. A nagyszüleim a házunkhoz épített szobában laktak, de mikor ez történt már egyikük sem élt (Mi ezt a szobát nem használtuk, be volt zárva mindig). A fürdőben voltam, amikor hallottam, hogy valaki kinyitja és becsukja annak a szobának az ajtaját (üveg ajtó és mindig lehetett hallani ahogy zörög benne az üveg), viszont én ekkor egyedül voltam otthon. Kimentem megnézni is, de az ajtó zárva volt.

2. Az unokatesóm nagyapja meghalt. Éppen ettünk náluk a toron amikor a nagyapjáról beszéltünk és hirtelen a falra szerelt konyhaszekrény leszakadt.

3. Külföldön éltem, távol a családtól, nagymamám kórházban volt idehaza. Munkából mentem haza éjjel 1 óra körül, amikor egy hajléktalan leszólított, hogy rosszul van és segítenék e neki. Hívtam hozzá mentőt, elvitték a kórházba. Másnap reggel anyum hívott, hogy a nagymamám éjjel (az orvosi jelentés szerint) 1 órakor meghalt.

4. 1,5 hónapja éppen nagyon magam alatt voltam, úgy éreztem senki se szeret és a legjobb barátom is kidobott. Kimentem és a házunk melletti romos, elhagyatott házból előjött egy kóbor, csontsovány macska. Voltak sebei, bizalmatlan volt, félt stb. Nem tudom hogy került ide, vagy honnét jött, de pont akkor jött amikor szükségem volt rá. Azóta velem él és imádom őt.

Engem egyszer majdnem elcsaptak a zebrán.

Egy srác ment előttem picivel, az autót vezető nő pedig csak rá koncentrált. Amikor az útra léptem körbe néztem újra, és akkor még senki sem indult, de amint a srác átért a túloldalra, a nő gázt adott. Körül nézés nélkül. Mindenféle túlzás nélkül lassítva érzékeltem a helyzetet, és gondolkodás nélkül hátraugrottam (már amennyire térdszalag gonddal ment). És még így is hajszálpontosan előttem zúgott el, semmi fék, vagy lassítás nem volt.

El nem tudom mondani, hogy mennyire megijedtem, és szabályosan rosszul lettem, amikor tudatosult bennem, hogy akár komolyan meg is sérülhettem volna..

Egyszer követett minket egy csapat srác.

Egyik barátnőmmel kosarazni mentünk a régi sulinkba még nyáron, és lassan sötétedni kezdett, amikor már készülődtünk haza. Ezzel egy időben egy kisebb csapat srác, akik ránézésre végzősöknek, vagy legalábbis akörülinek tűntek, bejött a suli területére. Mi ekkor voltunk elsős gimisek. Utánunk kezdtek kiabálni, eleinte kedveskedve, utána már nem épp, végül kitalálták, hogy jönnek utánunk. Mi meg nagyon meg voltunk ijedve, szóval a város legforgalmasabb helye felé vettük az irányt, és ott körözni kezdtünk.

Hihetetlenül ijesztő volt, főleg, hogy majdnem negyedóráig követtek minket, és csak akkor koptak le, amikor rájöttek, hogy nem megyünk el egyhamar a (bekamerázott) bevásárlócentrum mellől. Szerencsénk volt, hogy hamar kapcsoltunk, és azért is, mert közel volt egy ilyen hely.