Miért a felnőtt életet szeretik jobban zömében az emberek?
Először is ott a munka. Heti 40 órát vagy még többet kell ugyanazzal a témával foglalkozni, méghozzá mások útmutatásai szerint, mások részére. Háááát, biztosan van, aki heti 40 órán keresztül szeretni bírja ugyanazt, deee.....
Ott az időhiány. Az emberek nem alszanak eleget, napi több kávéval élnek túl (az optimális a nulla lenne), rohannak, türelmetlenek, bent reggeliznek a számítógép előtt. Egész egyszerűen napi 8 óra meló, fél-1 óra ebédszünet, 2-2,5-3 óra utazás akkor is sok, ha az embernek még nincs családja, se másodállás, se egy izmosabb tanfolyam.
A szabadság is viszonylagos. Nem más (szülők) mondja meg, mit csinálj, viszont általában se időd, se pénzed arra, amire igazán kedved lenne. Lehet, hogy pszihológiailag sokakra pozitívan hat, hogy "arra költenek, amire akarnak, oda mennek, ahova akarnak", mert szülő nem mondja meg, de attól még a körülményeikhez kell igazodjanak...
A gyerekes szülők élete abszolút a túlhajszoltságról szól, látok, láttam gyerekeseket, nemcsak a levegőbe beszélek. Amíg az embernek nincs gyereke, addig sok esetben továbbképzi magát (bár ezt gyerekkel is); rengeteg helyen van igen sok túlóra, sokan vállalnak másodállást vagy mellékest. Ha gimiben valaki kicsit is jobb agyú és/vagy nem viszi túlzásba a tanulást, ezerszer több szabadideje van, mint egy felnőttnek.
Ráadásul 20 nap alapszabadság semmire se elegendő. Én mondjuk már 40-50-nel kiegyeznék gyerek nélkül, a gyerekeseknek ennél több sem ártana.
A pénz is... az emberek többségének igenis be kell osztania és nem jut arra, amikre szeretnének. Jó, lehet jönni azzal, hogy válasszák ki a kevés jól fizető szakma egyikét, de albérletben, később lakás törlesztőrészlettel, gyerekek kiadásaival együtt egy top informatikus bér se annyira nagyon sok.
Ehhez képest egy szerető családban élő, normális tini vállán nincs ennyi felelősség, sokkal több a szabadideje, sokkal több a szabadsága, mivel fiatal, jobb az egészségi állapota (jó, ez senkinek se tökéletes, de fiatalon jobb), előtte az élet és a remények.
Nekem az egyetemi időszak volt a legjobb. Nem mindenki kényszerül arra, hogy messzebbi városban tanuljon és nem mindenkinek kell dolgoznia mellette, hogy fenntartsa magát. Aki nem vagy keveset diákmelózik, annak egy buli az egyetem, akár a szó szoros értelmében, akár úgy értve, hogy laza, bohó, szabad évek ezek.
Az a baj, hogy nem a végletet írtam le.
Napi 8,5-9 óra munkahelyen lét és 2-3 óra utazás mellett semmire se jut ideje az embernek. A legnagyobb baj ez, aztán jön a többi.
Hát te tényleg ugyanazt a lemezt nyomod újra meg újra meg újra meg újra meg újra.
De megkérdezem újra, minek tetted fel a kérdést?
Te is ugyanazt nyomod újra meg újra.
Hússzor leírtam, miért tettem fel ezt a kérdést.
Leírnál egy olyan szcenáriót, amiben a felnőtt élet legalább elviselhető?
"Tehát annak ellenére élvezik sokan a felnőtt életet, hogy nincs szabadidejük, nem tudnak eleget találkozni barátokkal, nem tudják ápolni az egészségüket, ugyan nem a szülők szabnak gátakat, hanem a körülményeik?"
NEM BAZMEG! Azért élvezik, mert VAN szabadidejük, TUDNAK találkozni a barátokkal, és az egészségük se feltétlenül van tropán. Mert van ilyen is! És ilyenek válaszoltak neked! NEM HISZEM EL, hogy képtelen vagy felfogni... Szerintem már csak arra mész, hogy felhúzd a többiek agyát. Az enyémet sikerült.
Akkor ti vagytok a kisebbség. Mondjuk azt megszokhattuk, hogy a gyakorin mindenki tökéletesnek adja elő magát.
Viszont aki tényleg rendben van, az egy kérdésen sem húzza fel magát.
Amúgy ha lesz gyereketek, meglátjátok. Vagy ha sokadik diplomára kényszerít az élet. Vagy másodállásra. Akkor meglátjátok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!