Hogyan javíthatnék a szociális készségeimen? (Bővebben lent)

Egész életemben beilleszkedési problémaval küzdöttem, már általános iskolás koromban sem ment könnyen a barákozás és emiatt az osztályban ki is közösítettek illetve piszkáltak a többiek. Teltek-múltaknaz évek, elballagtam az általánosból majd középiskolába kerültem ahol minden kezdődött elölről. Végül annyira kikészültem az első év végére, hogy iskolát kellett váltanom az épelméjűségem megőrzésének érdekében. Az új helyen jobb volt a közösség, így ott fejeztem be középiskolás tanulmányaimat. Az érettségi óta eltelt jó 12 év, de a kommunikációs készségem semmit nem fejlődött azóta. Nem megy a small talk, a spontán viccek, könnyed beszélgetések, barátkozás és emiatt borzasztóan szorongok. Általában csak hallgatom ahogy a körülöttem levők viccelődnek én pedig semmit nem tudok hozzáfűzni a témához, mert az agyam egészen egyszerüen le van bénulva. Rettegek a gondolattól, hogy az újdonsült ismerősök lekoppintanak- erre már többször is volt példa- ezért amikor beszélgetésre kerül a sor valakivel teljesen bepánikolok és azon pörgök, vajon mit fogok elszúrni. Ha pedig elszúrok valamit, rendszerint nem tudok az adott esemény után elaludni mert az adott szituáció játszódik le újra és újra előttem.

Jelenleg járok pszichológushoz, ezen felül pedig gyógyszeres kezelés alatt is állok, de úgy érzem mind hiába. Az önbizalmam ugyanúgy az óceán fenekét nyaldossa és a kommunikáció sem megy könnyebben.

Nagyon szeretnék változtatni a helyzetemen, viszont egyre többször érzem úgy, hogy reménytelen. 30 éves vagyok barátok nélkül és nagyon magányosnak érzem magam.

Esetleg van itt valaki, akinek sikerült kilábalnia ehhez hasonló szituációból? Ha igen, megosztanátok velem, hogyan?