Hogy lehet túllépni azon ha az ember életéből úgy ahogy van kimaradt egy korszak?
Itt ülök 33 évesen és be kell látnom hogy semmi érdemlegeset nem csináltam eddig az életemben. Nem voltak eddig párkapcsolataim, alig láttam valamit a világból, csak dolgoztam és félretettem mondván jól fog az jönni. Fiatalabb koromban mindig bizonytalan volt az anyagi helyzetünk és megmaradt bennem a pénztelenségtől való félelem. Ismerkedni se ismerkedtem mert egyrészt súlyos önértékelési problémákkal is küszködtem (aminek az okait azóta már rendeztem magamban) másrészt magamnak se tudtam volna egy italt venni nem hogy valaki mást is meghívni. Eljárni ide-oda társasággal meg aztán pláne.
Most pedig látom hogy ha megtetszik valaki annak jó eséllyel már gyereke is van (vagy már vágyik rá), nálam meg ki van zárva a gyerek mert én még ott tartok ahol ez csak teher lenne a számomra.
Tudom elböktem az eddigi életem, hallgattam bizonyos mindentől óvni akaró személyekre és nem vágtam bele önként semmilyen ismeretlen dologba (egy-két kivétellel). És sokszor azon vacillálok mi lett volna ha...
Szia,
Szerintem meg egyszerűen nem jó szempontrendszer szerint értékeled a helyzeted. Mégis ki a fene mondja meg hogy mi az "érdemleges" és milyen alapon? Saját magadnak kellene elgondolkozz mit akarsz az életedtől, és hogy miért pont azt akarod, de ez is marha nehéz, mert a társadalom a fejedbe verte, hogy mit kellene akarnod (pl párkapcsolatot, egyáltalán való neked ez vagy csak naív vagy és hiszel a "szerelemben" amit valentin napon stb a fejedbe vernek?). Körbe vagyunk véve mindenféle reklámmal és propagandával, 99% hülyeség mellől kell kibányászni az igazságot ami nagyon nehéz.
Képes vagy célirányosan dolgozni és félretenni, azaz célokat kitűzni és tenni érte, ezzel már (az én szememben) több vagy mint sokan mások. Ne téveszen meg hogy "kihagytál" valamit az életedből... Másoknál vagy gazdagok a szülők (nem saját erőből van, nem tudja hogy kell eljutni ide) vagy rengeteg hitel van mögötte, és nyakig bajban vannak ha kirugják őket. (ja és a barátnő / feleség az első aki elhagyja őket ha elapad a pénz, ne legyél idealista...)
Alig láttál valamit a világból? Én bejártam pár helyet Európában, elhiheted hogy minden ugyanolyan, a hétköznapi életet tekintve. Ugyanazok a mintázatok jelennek meg, csak esetleg kis különbségekkel.Németben is ugyanúgy éreztem magam mint idehaza. Ugyanaz nagyjából az élet ott is mint itt. Meló reggeltől estig, aztán a maradékban lehet megpróbálni élni valamit.
Nekem se lenne türelmem egy gyerekhez, sem párkapcsolathoz őszintén, de eldöntöttem hogy tojok az egészre és keresek olyan elfoglaltságot amiben több örömöt lelek.
Ja még valami, ha azt feltételezed, hogy egy lányt italra elhívni jó bármire is, vagy alkalmas módszer ismerkedést kezdeményezni, akkor iszonyatosan félre lettél tájékoztatva (talán a nagyszülők által)... A múlt évezredben lehet hogy még működött volna az ilyesmi, de manapság a jó ég se tudja mi működik, egy zavaros önellentmondó izévé vált az egész.
Jól kéne kinézni, gazdagnak lenni meg nagydumásnak, magabiztosan tudni lökni a süket dumát és eleve társasággal "lemenni" mert ha egyedül vagy akkor eleve lúzernek néznek akkor is ha amúgy nem vagy az. És emellett minden csajnál más az ingerküszöb arra hogy viccesen húzd az agyát vagy a megsértődésre, ami egyiknél túl kevés az a másiknál túl sok, és semmit se lehet tudni.
És mit kapsz cserébe? Hülyére leszel idegesítve, a kapcsolat előrehaladtával egyre több a stressz és kevesebb a szex. (gyakorlati tapasztalat...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!