Nem mondhatod el senkinek? Mondd el mindenkinek!

20-as: Át tudom érezni a helyzetedet, én is hasonlókon mentem keresztül, plusz még többször a halál küszöbén is álltam (betegség miatt), de valahogy mindig feléledtem a hamvaimból. Padlón voltam testileg, lelkileg, anyailag egyaránt. Saját családom cserben hagyott, amikor a legnagyobb szükségem volt rá, gyerekkoromból máig vérző lelki sebeim vannak. Mondjuk nekem volt két kapcsolatom, de mindkettő rossz volt, inkább ne lettek volna. :)

Most sem sokkal jobb a helyzet, a járvány miatt a szokásoshoz képest negyedannyi a munkám és a fizetésem, nemrég ismét majdnem meghaltam egy allergiás sokk miatt, ami felborította az egész szervezetemet, most regenerálódok belőle és a családommal sem felhőtlen a kapcsolat.

Ennek ellenére úgy érzem, hogy valami oka van annak, hogy olyan sokszor voltam a halál közelében, de mégis itt vagyok.

Talpra kell valahogy állni, mert muszáj. Nem tudjuk, mennyi időnk van még hátra, azt meg kell próbálni hasznosan eltölteni.

Ne a halálra gondolj inkább, hanem arra, hogy mit tudsz tenni a fennmaradó időben, hogy azt hasznosan töltsd. Akár másoknak segítve. Ha meghallgatod mások problémáját, rájössz hogy nem csak neked van, és vannak olyanok, akik a miénknél sokkal rosszabb helyzetben vannak. Amíg másokkal törődsz, próbálsz segíteni, addig sem gondolsz a saját "nyomorodra".

Hát ezt csinálom én is most itt, próbálok tanácsokat adva segíteni, és reménykedem, hogy időközben javulni fog a helyzetem. :)

Olyan nincs, hogy mindig rossz legyen. Nem fogadom el és kész.

17-es: Úgy tudom, hogy csak addig tiltott az orvos-beteg kapcsolat, amíg kezeli a pácienst. Ha már nem vagy a betege (hivatalosan átirányított másik orvoshoz), akkor semmi akadálya a közeledésének.

Kicsit komolytalannak tűnik nekem, ha nem bírt várni rád és gyorsan összebútorozott valaki mással. Ilyet nem teszünk, ha valóban érdekel egy bizonyos személy. Persze nem ismerem a körülményeket, lehet/remélem hogy tévedek. :)

23: Igen, erre gondoltam én is. Felnőtt korban már nem sok a 10 év, és hát tudta jól, hogy mennyi idős vagy, amikor belekezdtetek a kapcsolatba.

Én tisztáznám vele a helyzetet a helyedben. Tedd félre a büszkeséged és hideg fejjel, higgatdtan, nyíltan kérdezd meg, hogy tulajdonképpen mi az igazi oka annak, hogy véget vetett a kapcsolatnak. Nem megsértődve, nem kiabálva, csak szépen intelligens módon, még ha szörnyen nehéz is. Bármi is legyen a valódi ok, mondja meg, részletezze a gyengébben kedvéért, mert ilyen módon ez egy elvágatlan szál maradt, és nem tudsz addig továbblépni, amíg ez nincs tisztázva. Jogod van tudni, hogy mi volt a gond, hogy tanulhass belőle és a jövőben ne kövesd el ugyanazt a hibát.

Meglátod, hogy a tisztázás után a szörnyű, nyomasztó teher lehullik a mellkasodról, és meg fogsz könnyebbülni, bármi lesz is a végkimenetel. Minden jobb annál, smiben most benne vagy szerintem. Mindent bele, önts tiszta vizet a pohárba és elmúlik a nyomás. Szurkolok neked.! :)

24-es: Hát ez nem volt szép dolog, A minimum egy bocsánatkérés és magyarázat lenne, mert a másik fél szenved és meg kéne vigasztallni, elmegyarázni hogy milért ids tetted amit.. :)

Talán megbocsát neked, és akkor te is megbocsátod magadnak amit elkövettél. A dolgokat mindig jóvá lehet tenni, ha az ember igazán akarja. Én szurkolok neked. :)

Kedves 27-es: Semmi gond, azért kíváncsi voltam már a válaszra. :)

Erre is van ám egy megoldás. Keresel egy nagyon csinos lányt, aki annyira igényes az öltözködésére, és ruhamániája van (sok ilyen van ám). Aki minden nap (vagy akár naponta többször) más és más csábító öltözékben illegeti magát előtted, te pedig azzal hálálod meg, hogy szanaszét ölelgeted. :D

Ha inkább látnál ugyanabban a holmiban minden nap másik lányt, akkor viszont gondok vannak, mert ebben az esetben nem csak a ruhának kell cserélődnie, hanem a lánynak is. :D

Ha elég egy lány, akkor vigyázz arra, hogy amikor vele vagy, ne nagyon fordulj más "ruhák" után, mert szegény lány félreérti és azt hiszi, hogy azt nézed, aki a ruhában van. :D

Én nem gondolnálak abberráltnak, mindannyiunknak van valamilyen fura dolga.

Szerintem addig nincs gond, amíg nem akarod te magad felvenni azokat a ruhákat és úgy járni-kelni a világban. :)