Tettél már valamilyen életreszóló fogadalmat? Vagy ismersz olyan embert, aki ilyen fogadalmat tett?

Kétszer.

Első: 12 éves voltam, és addigi egész életemben visszahúzódó, aki nem szól senkihez, nem hallani a hangját, és emiatt gyűlölik a társai. Megfogadtam, hogy megváltozom rossz irányba, és ilyen is maradok. Visszadumáltam, káromkodtam, nem hagytam, hogy cseszegessenek a többiek, sajnos ez kellett ahhoz, hogy békén hagyjanak. Középsuliba már bárkinek visszaszóltam, vagy lecsaptam az illetőt. Azóta még rosszabb lettem, mert elkezdtem küzdősportolni, most már simán le is rúgom az illetőt, ha az nem a főnököm, vagy hasonló. Persze nem úgy, hogy sérülést szenvedjen, vagy feljelentés legyen a vége. Én ok nélkül nem bántok mást, de ha a másik fél elhord mindennek, meg az orromtól két centire hív ki verekedni, meg adja a kemény fiút azt nem bírom, az kap egy-két pofont vagy hasonlót, és hess. Sajnos nem mindig van férfi a közelemben aki megvéd, így marad ez. Persze azt viszont nem állítom, hogy egy kigyúrt állattal is leállnék keménykedni, vagy egy igazi jó sportolóval, esetleg egy elmebeteg nőverővel, vagy hasonlók. Volt azért olyan, akire inkább ráhagytam a dolgokat, mert beijedtem, egy kigyúrt, széttetovált, igazi nőverő, idegbeteg állat volt, aki el is ismerte ezeket. Nem vagyok azért Conor McGregor nő változatban.

Második: Hasonlóan, mint a hármas. Nem veszem el többet azt, ami a másé. Ez is gyerekkori fogadalom. Tartom ezt is.