Mi volt életed legrosszabb döntése?
válasza:Az, hogy közel ötvenévesen visszaültem az iskolapadba, hogy diplomát szerezzek, amivel jobb lesz a jövedelmem. Kb. az egyetlen előrelépési lehetőség volt. Emiatt pár áthelyezés is befigyelt. Közben mire lediplomáztam, csináltak egy új törvényt azokra vonatkozóan, akik a kiinduló helyemen dolgoztak, minek következtében a sima érettségis bruttóm jobb lett volna mint a másik helyen a diplomás bérem, ráadásul elestem az törvény szerint már 20 év után járó jubileumi jutalomtól (kb. 700 ezer Ft lett volna). Az új helyemen a régi törvény hatálya alatt maradt, ott ez csak 25 év után jár először. Közben jött egy nagy leépítés, amibe az inkompetens főnökség miatt több régi, komoly szakember is beleesett. Magyarán: politikai okok és személyes unszimpátia miatt (nem bevallottan) kirúgtak minket, volt akit 10 hónappal nyugdíjazás előtt.
Azóta egyszer, átmenetileg találtam munkát 8 hónapra, de ott meg a cég pocsék gazdálkodása miatt küldték el a társaság felét. Ironikus, hogy itt meg persze az újabban felvetteket... Ez volt tavaly januárban, jött ez a mocsok "járvány", túlkorosan (54), túl speciális szaktudással még interjúra sem hívnak be sehová.
6 - os: szörnyen hangzik a történeted!
Gondolom, neten ismerted meg az illetőt, és ott ugye mindenki a legjobb oldalát mutatja, és gyakran keltik bennünk azt a hamis illúziót, hogy ő az, akit mindigis kerestünk! Aztán - ahogy a mondás is tartja - lakva ismerjük meg a másikat!
Egyetemi szaknál... Ha még az első évben rájössz, hogy az a szak nem neked való, akkor még csak 1 évet vesztettél. Ha mondjuk a felénél jössz rá, az úgy kellemetlenebb... De, a tanuláshoz sosem késő!
Nagyon sokan a negyvenes éveikben diplomáznak le!
10 - es: Én is 5 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozom. Én vagyok az egyik legrégebbi dolgozó!
Igaz, azóta a fizetésem 80 ezer forinttal több.
Nem keresek túl jól, de túl rosszul sem. Tudom, hogy találnék jobbat, de félek váltani. Meg egyébként is jól érzem itt magam!
Huhú... Nekem két szakma is volt, ami mellényúlás volt, mégis megcsináltam őket! Legutóbb, idén végeztem el egy 1 éves szakács képzést, mert alapjáraton szeretek a konyhában tevékenykedni. Aztán, amikor élesben ment a dolog, jöttem ré, hogy ez nem az én világom... A sok stressz, 0 szabadidő... Megmaradtam hobbiszakácsnak.
De, annyira nem bántam meg, mert legalább tudom, hogy nem nekem való a vendéglátás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!