Kerültél már olyan helyzetbe, hogy mindenki hülyének titulált egy számukra elfogadhatatlan meggyőződésed miatt, amiről később kiderült, hogy igaz és ők tévedtek?

Tippelek, oltáspártiság kontra oltásellenesség?

Amúgy erre a kérdésre nem lehet örök érvényű, általános választ adni. Van, hogy az ember egyedüliként áll ki egy álláspont mellett, és az idő őt igazolja, de van, hogy valóban téved.

Valójában azon is múlik, mennyire hitelesek, időtállók azok a szellemi irányzatok, amelyek hatással vannak rád, és mennyire hitelesek és időtállók azok, amikkel dacolsz.

Amúgy ha a tippem helytálló volt, én azt javaslom, oltasd be magad, semmi bajod nem lesz tőle.

Igen, van ilyen. Nagyon leegyszerűsített példa:

Felsőben a matektanár kiosztotta a házit, majd másnap megkérdezett valakit, hogy mennyi lett neki. Ő elmondta. Ekkor megkérte a tanár az osztályt, hogy aki egyetért, az tegye fel a kezét. (Rendszerint a 30-ból 28 ember feltette a kezét.) Majd megkérdezett engem, hogy szerintem mennyi, hogyhogy nem tettem fel a kezem. Megmondtam az én eredményemet. Megkérdezte ki ért vele egyet. Senki nem jelentkezett, vagy max 1 ember. Majd elmondta, hogy az én megoldásom a jó majd azt mondogatta, hogy "a matematika nem demokrácia". Ezzel szemléltetve azt, hogy nem mindig az a jó, amit többen gondolják.

(Igen volt politikai hangulata pár órájának, de egyébként szuper tanár volt)

Komolyabb helyzetben nem nagyon volt ilyen, vagy nem hosszú ideig. Nyugodt érveléssel lehet előrébb jutni, ha erre képesek a többiek is. Mondd nekik, hogy "oké, lehet, hogy igazad van, de kérlek magyarázd meg, mert még nem értem, hogy miért"

Persze.

Nálunk általában az van, hogy én megmondom, hogy valamiből baj lesz. Valami nem fog összejönni. Mindenki sopánkodik, hogy mennyire negatív vagyok, pozitívabb hozzáállás milyen fontos lenne, és mennyire nincs igazam..........aztán mindig igazam lesz végül.

(Példa: megmondtam a családnak, hogy be fog költözni a szomszéd házba valami városi, és ki fogja vágni az összes fát a telken. Hü lyének lettem titulálva, ilyet senki se tenne. Pár hónapon belül beköltözött egy városi, és kivágatott minden fát a telken.)

Utána? Semmi nincs utána, az ismerőseim kínosan ügyelnek rá, hogy soha többé ne hozzák szóba a témát.

Igen, amikor letettem a nyugtatókat, amikre függő voltam, és mindenféle elvonási tünetem lett. Az orvosok szerint az eredeti szorongásom újult ki, és szednem kell a gyógyszert, különben soha nem fognak elmúlni a tüneteim. Más orvosok szerint depressziós, pánikbeteg, személyiségzavaros, elmebeteg, stb voltam, még több gyógyszert javasoltak. Ismerőseim, barátaim szerint az orvosokra kellett volna hallgatnom, hiszen ők biztos jobban tudják. Családtagjaim szerint fogadjam el, hogy én ilyen kis hülye, beteg, gyenge idegrendszerű vagyok. Lényegében senki nem hitt nekem, és mindenki elfordult tőlem, mert olyan makacs vagyok és nem fogadok szót. A nyugtatókat sikerült elhagynom, elmúltak a tüneteim, jól vagyok, csak közben mindenkit elveszítettem. De vígasztal a tudat, hogy nekem volt igazam.

Nem mindig az az igazság, amit a többség mond. Még akkor sem, ha az a többség 1000 ember, és te egyedül vagy aki mást gondol. A középkorban máglyán elégették Giordano Brunót, mert azt állította, hogy nem a Föld a világegyetem középpontja, és a napon kívül sok más csillag is van, és azoknak is saját bolygóik. Mindenki hülyének, eretneknek bélyegezte, senki nem hitt neki, pedig igaza volt.