Egy 36 éves, rokonokon élődködő ember megváltozhat valaha és normális nő lehet még belőle?

A testvéremről van szó.

Rossz tanuló volt általánosba, 14 évesen még ötödikes volt (én se voltam valami jó tanuló, de azért nem buktam meg sose). 16 évesen elment és a hetedik és nyolcadik osztályt letette. Villanyszerelőnek tanult, el is végezte, de a szakmájában nem tudott elelyezkedni, mert mindenhonnan azt kapta, hogy nincs szükség női munkaerőre. Talált három gazdagabb csávót (volt ferjei), akik eltartották, amíg ő otthon háziasszonyosdit játszott (értsd: nem főzött, nem mosott, nem takarított, csak kiadta a bejárónőnek a feladatokat). Folyton bulizott, pasizott. Ha elvált az egyiktől, már eljegyeztette magát a másikkal. Most nem a férfiakkal csinalja ezt, hanem a családtagokkal, rokonokkal. Ígérget fűt-fát, hogy megváltozik, elmegy dolgozni, de nem.

Szeptemberbe még a keresztanyámnál lakott, aztán novemberbe az elhunyt nagymamám unokatestvéréhez költözött, majd ment az egyik barátjához, ott is lakott egy darabig, meg volt még az én másodunokatestvéremnél is (neki nem az unokatestvére, mi csak féltestvérek vagyunk). Ma rám írt, hogy hogy vagyok. Ami azért fura, mert már 6-7 éve nem beszéltünk, nem nehéz kitalálni, hogy most nálam akar lakni. Ti eltartanátok, segítenétek neki? Látnátok benne reményt, hogy megváltozik?