Mi a véleményetek a mostani SARS cov-2 járványról?

Számomra elég nehéz, 6 ismerősöm halt meg. Mind voltak influenzásak, azt észre sem vették, ezelőtt 10-20 éve. Most pedig coviddal kerültek lélegeztető gépre és egy hónap szenvedés után belehaltak. Közülük 4-en "felépültek" de olyan brutálisak a szövődmények, hogy a kórházba sem értek be, úton a mentőben megfulladt.

Ilyet azért az influenza nem csinál ;) Nekem elég indok ez, nem szeretném megtapasztalni.

Nyílván aki nem tapasztalt ebből semmit arra nem haragszom, hisz tapasztalatból mondja, hogy nem létezik semmi ilyen. Közben meg én is a tapasztalataimat írom le. Hát ez van.

5: Azt se felejtsük el, hogy a felépülési arány 95% vagy 96% kábé, tehát ha pozitív leszel ennyi az esély, hogy az ég világon semmi bajod nem lesz. De ha elkap és már gépen vagy, akkor nincs esélyed. 10.-es vagyok, 3 osztálytársam volt covidos ebben az évben, tavaly meg 8. Egyiknek sem lett semmi baja, de azért elég durva amiket meséltek. A szaglás megszűnt, az ízlelés megszűnt, köhögés éjjel nappal stb stb.

Idegileg teszi tönkre az embert. Aki egész nap köhög hulla fáradt.

Maga a járvány elég durva. Egyik jó barátnőm apukája hunyt el. Én féltem apukámat, COPD-s, 60 éves és épp túl van egy tüdőgyulladáson, amit a háziorvos nem teljesen megfelelően kezelt.

Hatalmas válság lesz, sokakat ez is rosszul fog érinteni, az öngyilkosságok száma tuti rekordokat fog döngetni világszerte.

Az én életemben -eddig- viszont inkább pozitív változásokat hozott a helyzet. A home office és a távoktatás egy mentőöv, így van időm aludni, sportolni, csendben, nyugalomban dolgozom. Igazi magamnak valóként nem az irodában, suliban és tömegközlekedésen telítődöm túl "emberek között léttel", így van erőm baráti kapcsolatokra.

Járnék bringatúrákra, falat mászni, iszogatni, de jóval kevesebbet, mint az átlag, mert nagy az igényem az egyedüllétre.

Amúgy amíg a suli lazább volt ill nyáron nem voltak lezárások se és csináltam a fentieket.