Mi az a fájdalom, amit egy HR-es is kibír a munkahelyen? Nem arról beszélek, hogy heti egyszer megjelenik a Covid-ra való tekintettel.

Másfél évig bírtam, mikor 1000+ főre 3-an voltunk, mert a főnököm szerint elegen vagyunk, érdekes ő mindig haza ment időben, kolléganőim az utolsó busszal mentek, ami 20 óra körül ment, én viszont volt, hogy este 9-10 körül mentem haza mert autóval voltam. Persze nem minden nap, de este 6 előtt nem mentünk haza, csak nagyon ritkán.

A nagy főnöknek szinte csattogott az ostor a kezébe, hogy fluktuáció, brain storming, mit csináljunk ellene? Fizessük meg az embereket? Á az kizárt, nincs rá keret, közben milliókat dobtunk ki az ablakon hirdetésekre, állásbörzékre, repi cuccokra stb.

Kimutatást kimutatás hátán csináltunk, kit küldtünk, ki ment magától, mennyi időt töltött a cégnél stb. De hogy fizetni kellene, ja arra nincs keret...

Hálás vagyok, mert szakmailag sokat adott, de soha többe. Egy idő után fizikailag is szétperegsz.