Nem értem én ezt. Mindenki rémálomnak tartja azt az életet, amit én élek. De nekem ez elég, és jól érzem magam. Most mindenki maximalista, vagy én vagyok ennyire sivár?

Egy depressziós alkoholista életmód ne lenne rémálom?

Én megértelek, én is így töltöm a szabadidőmet, xbox, olvasás, rajzolás. Depressziós is vagyok, de azzal együtt lehet élni. Dolgoznod viszont kéne, már csak azért is, hogy ne szorulj másokra. Nekem az visz rendszert a napjaimba és megvan a kényszerszocializációm is vele. Persze szerencsére szeretem a munkámat, és kreatív terület. Hiába vagy introvertált, ki kell menni néha a friss levegőre is, futni, edzeni, elsétálni munkába, ezek nélkül nagyon be lehet fordulni.

Mi ebben a angy szám, én ugyanígy élek, mégse gondolom különlegesnek vagy bárminek, nekem jó.

Ha dolgoznál és el tudnád magad tartani, na meg nem akarnál napi 24-ben a 4 fal között lenni magadba fordulva, akkor nem lenne gond hogy szeretsz pc játékokkal játszani stb. Én csak azt nem értem, már ne haragudj, hogy hogyan tudtál így kifogni magadnak egy leírás alapján értelmes pasit, aki szöges ellentéted. A 4 fal között ismerted meg vagy akkor még eljártál ide-oda?! Ha igen azóta mi történt? Amúgy nyilvánvaló hogy depressziós vagy, csak tudod ez egy ördögi kör. Gondolom azért lettél depis mert ilyen életmódot folytatsz, vagy pedig azért élsz így mert depis vagy. Neked pszichiáter kell vagy más orvos, nem értek ehhez sajnos de hosszútávon így nem lehet élni valóban. Ez neked sem jó, ha abban reménykedsz hogy természetes úton meghalsz. Csak ezzel nyugtatod magad, hogy ez így jó. Sajnálom az ilyen embereket őszintén, de tényleg keress fel egy szakembert, vagy nem tudom szedsz-e antidepresszánsokat, de ez így tényleg nem jó, ezt kezeltetnj kéne és utána talpra állnod, sőt a saját lábadra állni. Ez kihozhatna a depresszióból. Egy normális állás és életszemlélet, zéró depresszióval ha te a szabadidődet továbbra is otthon töltöd inkább az normális, introvált ember vagy, van ilyen, hogy szívesebben vagy egyedül. Én hiszem, hogy ez a problémád és hogy nem reménytelen de nem értem, hogy ha van egy szerető párod és családod akik eltartanak, akkor miért nem próbálnak meg neked ténylegesen segíteni, kezelni a probléma gyökerét.

És a párod ezt hogy kezeli/viseli el? Nem zavarja a te életmódot illetve problémáid? Ő dolgozik? Veled él?